Évekre lenyelhetik a cégek a túlórapénzt. De valós a veszély?
Újabb szintet lépne a hazai „rabszolgatartás”, de úgy tűnik, hogy a gyakorlatban mégsem lesz könnyű keresztülvinni. A kormány máris lépett egyet hátra.
Újabb szintet lépne a hazai „rabszolgatartás”, de úgy tűnik, hogy a gyakorlatban mégsem lesz könnyű keresztülvinni. A kormány máris lépett egyet hátra.
A nemzetközi akadémiai kapcsolatok korlátozása már a középkorban sem volt jellemző – így dohog az egyik fideszes, akivel a CEU elleni támadásként értelmezhető törvényjavaslat nyilvánosságra kerülése óta beszéltünk. Ellenállni azonban nyilván nem fognak, legfeljebb találgatják, miért történik épp most az új kormányzati front megnyitása. A fideszes közkatonákat nem tájékoztatták a készülő törvényről, a CEU rektora azonban kapott informális figyelmeztetést.
A nemzetközi jogot durván sértőnek nevezte az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet a határőrizetről szóló törvénymódosítást. A szervezet arra reagált, hogy az Országgyűlés szigorította a jogi határzárat a kormány javaslatára.
Persze csak miután állami pénzből felújították. Ehhez viszont egy kétharmados törvényt is módosítani kell.
A gyermekbántalmazók listázásáról törvénymódosítás készül, amelyet tavasszal fogadhat el az Országgyűlés. Az a cél, hogy ezek az emberek többé ne kerülhessenek gyerekek közelébe.
Szombat hajnalban jóváhagyta a török parlament az Erdogan jogköreit megerősítő alkotmánymódosítás tervezetét.
Két olyan energetikai törvényt is elfogadott hétfői ülésén az Országgyűlés, amely vitát kavart: az energiaárak szabályozásának módját az Európai Bizottság kifogásolta, a szélerőművek telepítésének korlátozásával az államfő nem ért egyet.
Ravaszul készül a kormány az úszószövetségi elnök választására: hétfőn szavazza meg az Országgyűlés az adótörvények változtatása közé rejtve a politikusok jogállásáról szóló törvény változtatását. Az egész teljesen szembemegy a Balog Zoltán Emmi-miniszter által korábban mondottak szellemiségével.
Több mint 70 országból kaphat a magyar pénzügyi számlatulajdonosokról információt a hatóság.
Szigorúbb büntetést kaphatnak ezentúl az embercsempészek Szerbiában, a belgrádi parlament várhatóan a jövő héten módosítja a büntető törvénykönyv erre vonatkozó szakaszát.
A nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos új szerencsejáték-bizniszének helyzetbe hozása állhat a parlamentben kedden elfogadott törvénymódosítás mögött – írja a szerdai Népszabadság.
Befolyásos bankárok sora roggyanhat bele abba a törvénybe, amelyet az Országgyűlés gyakorlatilag 24 óra alatt fogadott el a takarékszövetkezeti integráció szabályozásának módosításáról. Az egyik kárvallott a Spéder Zoltánhoz köthető FHB-bankcsoport lehet, a parlamenti szavazás után a tőzsdén szinte azonnal felfüggesztették a kereskedést az FHB Jelzálogbank papírjaival. Cikkünk megjelenése óta pedig lefújták a Takarékbank jövő hétre meghirdetett közgyűlését is, amelynek napirendje Orbán Viktor szemét is szúrta.
A gyermekvédelmi szabályok szigorítását kezdeményezi a térség fideszes országgyűlési képviselője a Gyöngyösön május 12-én meghalt másfél éves kislány halála miatt. A gyermek sajtóinformációk szerint súlyosan alultáplált volt. A szülőket múlt csütörtökön a rendőrök emberölés gyanújával kihallgatták, majd őrizetbe vették.
Jövő kedden elfogadhatják az a törvénymódosítót, amely lehetővé tenné az uberes sofőrök jogosítványának elvételét és az alkalmazás blokkolását.
Minden elvesztheti közpénz jellegét, ami állami céghez kapcsolható.
Brutálisan nagy játékteret ad a kormány arra, hogy a vidéki postákat be lehessen zárni, és a takarékszövetkezetekhez át lehessen tenni a szolgáltatást. Már az első körben is ezer postás munkahelye a tét, de bárhol lehet a vége, akár minden második magyar településen is megszűnhet a posta.
A népszavazási törvény módosításával megszüntetik a népszavazás kezdeményezésekor a káros versengést és lehetővé teszik a párhuzamos aláírásgyűjtést – ígéri az Igazságügyi Minisztérium. A tárca pénteken nyújtotta be az Országgyűlésnek a vonatkozó módosítási javaslatát.
Elkaszálta az Alkotmánybíróság az MNB-s pénzek elrejtését lehetővé tevő törvényt. Az Ab kimondta: a közpénz nem veszíti el közpénz jellegét attól, hogy az MNB egyik alapítványába vagy cégébe csatornázza. A másik jogszabály-módosítást viszont nem találta alkotmányba ütközőnek a testület, ami azt jelenti, hogy a Magyar Posta szerződéseit nem kell nyilvánosságra hozni, még visszamenőleges hatállyal sem, kivéve, ha egy adott adatkikérési perben a bíróság úgy ítéli meg, hogy a szóban forgó adat nyilvánosságra kerülése nem rontja a cég üzletét.
Elnapolták a törvénymódosítót, és ötpárti egyeztetést kezdeményeztek.