Az Alkotmánybíróság a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításával kapcsolatban megállapította, hogy a Magyar Nemzeti Bank kizárólagos vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok, másrészt a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott alapítványok által kezelt adatok megismerését korlátozó törvényi rendelkezések alaptörvény-ellenesek. Az Alkotmánybíróság emellett a törvény hatályba léptető rendelkezésének alaptörvény-ellenességét is megállapította, mert azok visszamenőleges hatállyal okoztak volna jogsérelmet.

Az Alkotmánybíróság

Túry Gergely

Az Alkotmánybíróság határozatában kiemelte, írja a testület a közleményében, hogy az MNB közfeladatot lát el, és kizárólag közpénzzel gazdálkodik, ezért az átláthatóság és a közélet tisztasága érdekében a nyilvánosság előtt elszámolással tartozik. Az MNB csak a feladataival és elsődleges céljával összhangban hozhat létre gazdasági társaságot vagy alapítványt, így az általa nyújtott vagyoni hozzájárulás nem veszíti el közpénz jellegét. Ebből következően e szervezetek szintén kötelesek az adatnyilvánosság biztosítására. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a vizsgált törvényben az információszabadság korlátozásának szükségessége alkotmányosan nem igazolt, ezért a módosítás alaptörvény-ellenes.

Mivel a közérdekű adatok igénylőinek a támadott törvény miatt visszaható hatállyal keletkezne alapjogsérelme, az Alkotmánybíróság a módosító törvény hatályba léptető rendelkezésének alaptörvény-ellenességét is megállapította. (A teljes Ab-határozat itt olvasható.)

Matolcsy György

Túry Gergely

Mindezekre tekintettel a módosító törvény nem hirdethető ki.

A postával kapcsolatos törvény rendben van

A Magyar Posta pénzügyeibe azonban ezentúl nem tekinthet bele senki, az Ab ezt a törvénymódosítási tervet nem találta alkotmányellenesnek. (A teljes Ab-határozat pedig itt található.)

Annak a kérdésnek a megítélése pedig, hogy egy konkrét adatnak a nyilvánosságra hozatala vagy megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából egyfelől aránytalan sérelmet okoz-e vagy másfelől indokolatlan előnyt eredményez-e, a rendes bíróságok feladata – áll az Ab közleményében.

Mi következik ebből?

A jegybanki alapítványok pénzköltéseiről több adatkikérés is indult, de az alapítványok vonakodtak ezt teljesíteni. Bíróságok, és a minap a Kúria a jegybanki alapítványok álláspontjával szembe helyezkedtek. Mostantól, az Ab-ítélet miatt tehát nem tagadhatják meg az alapítványok és a jegybanki cégek az adatok kiszolgáltatását – igaz, időhúzásra még játszhatnak, de legkésőbb egy-másfél év múlva nyilvánosságra kerülnek a kért adatok, információk.

Nagy kormánypárti manőver volt

Az Országgyűlés március 1-jén szavazta meg azt a két törvénymódosítást, amely hasonló tartalma miatt egyaránt felvetette annak a lehetőségét, hogy a szöveg alkotmányellenes.

Az egyik, nagy port kavart módosító arra jogosította volna fel a Matolcsy György vezette MNB-t, hogy a tulajdonában álló gazdasági társaságok és alapítványok adatait ne kelljen közzétennie. Eddig mintegy 250 milliárd forint közpénz folyt a jegybanki alapítványokba, ám ez az előterjesztő indoklása szerint olyan mértékben elkülönülő vagyonná vált, hogy emiatt „elvesztette közvagyon jellegét”. A kormánypárti politikusok közül külön emlékezetes, ahogy egy videóban Kósa Lajos magyarázza a közpénz jellegének átalakulását.

Ugyanebben a jogszabálymódosításban rendelkeznek arról is, hogy az MNB vezető tisztségviselőinek bérét a duplájára emelik. Matolcsy György alapfizetése így 5 millió forintra emelkedett volna, ami már nem lett volna nagyon messze az elődje, Simor András által felvett havi bruttó 8 milliós jövedelemtől – amelyet a Fidesz a 2010-es kormányra kerülésekor még óriási erőkkel támadott.

Matolcsy György és Simor András 2012-ben

MTI / Szigetváry Zsolt

A másik törvénymódosítást a testület nem találta alkotmányellenesnek, vagyis a Magyar Posta voltaképpen kikerülhet azok közül az állami cégek közül, amelyeknek a szerződéseit nyilvánosságra kell hozniuk, annak ellenére, hogy közpénzzel gazdálkodik. Az Infótörvénynek nevezett jogszabály elvileg biztosítja a közpénzeket költő állami vállalatok átláthatóságát, de a jogalkotó ebben az esetben ahhoz a csavarhoz folyamodott, hogy az ágazat játékszabályait írta át, vagyis a postatörvény módosításával vélte elérni a célját. A módosítás visszamenőleges hatályú, és a folyamatban lévő ügyeket is érinti, ami azért érdekes, mert a postavállalat az utóbbi hetekben első fokon több adatkikérési pert is elbukott, vagyis ezek sorsát a kormánynak most sikerült befolyásolnia.

Mivel az Ab most azt mondta, hogy a törvénymódosítás lényegében nem hozott érdemi változást a jogi környezetben, és így az adott perekben továbbra is a bíróságoknak kell majd eldönteniük, hogy a kért adatok közérdekűek, vagy sem, a gyakorlatban majd a folyamatban lévő ügyeknél fog csak kiderülni, hogy a bírók hogyan értelmezik a mai döntéssel előállt új helyzetet.

A Magyar Posta első embere egyébként szintén 5 milliós alapbért kap, de természetesen ennél többet is fel tud venni, ami a jelenlegi jogszabályokba nem ütközik.

A két módosító ellen az ellenzéki pártok mellett szakmai szervezetek, köztük a Transparency International is tiltakozott, de aggályosnak minősítette Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetője is.

Áder János március 9-én fordult a törvénymódosítások miatt az Ab-hez. Indítványai szerint az MNB-törvény módosítása nincs összhangban a közpénzekkel gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos rendelkezésekkel, emellett a változtatás visszamenőleges hatálya szemben áll a jogbiztonság alkotmányos elvével. A postai szolgáltatásokról szóló törvény legutóbbi módosításának előzetes normakontrollját szintén a visszamenőleges hatály tilalmára hivatkozva kérte a köztársasági elnök.