szerző:
Szabó Yvette
Tetszett a cikk?

Befolyásos bankárok sora roggyanhat bele abba a törvénybe, amelyet az Országgyűlés gyakorlatilag 24 óra alatt fogadott el a takarékszövetkezeti integráció szabályozásának módosításáról. Az egyik kárvallott a Spéder Zoltánhoz köthető FHB-bankcsoport lehet, a parlamenti szavazás után a tőzsdén szinte azonnal felfüggesztették a kereskedést az FHB Jelzálogbank papírjaival. Cikkünk megjelenése óta pedig lefújták a Takarékbank jövő hétre meghirdetett közgyűlését is, amelynek napirendje Orbán Viktor szemét is szúrta.

Befolyásos bankárok sora roggyanhat bele abba a törvénybe, amelyet az Országgyűlés gyakorlatilag 24 óra alatt fogadott el a takarékszövetkezeti integráció szabályozásának módosításáról. A Spéder Zoltánhoz köthető FHB-bankcsoport ugyanis olyan versenyelőnyökre tett szert az elmúlt években, hogy azzal már egységfrontba tömörítette versenytársait. Orbán Viktornak ezúttal akár kapóra is jöhetett az alkalom, hogy egy cseppet visszafogja a Miniszterelnökséget vezető Lázár János nagyratörő álmait. Alighogy megszületett a parlamenti döntés, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) felfüggesztette az FHB Jelzálogbank részvényeinek, jelzálogleveleinek és kötvényeinek kereskedését a nap hátralévő részére. Igaz, hogy közben az FHB-t megbírságolta a jegybank is egy régi ügy miatt (a részleteket lásd alább).

A következő hetekben minden szemnek egy fura nevű szervezetre kell tapadnia, ha meg akarja tudni, mi lesz a jövőben a takarékszövetkezetekkel, a Takarékbankkal és az FHB-csoporttal. Ez pedig a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete, amelyet három évvel ezelőtt azzal a céllal hozott létre a kormányzó többség, hogy biztonságban legyenek a takarékszövetkezetek, vagyis kellő tőkével rendelkezzenek.

Az új törvény ugyanis számos változást alapoz meg, amely várhatóan az integrációs szervezetből indul ki. Ezeknek a változásoknak a célja vélhetően az lesz, hogy a takarékszövetkezeti körből kiszoruljanak az FHB képviselői, és megakadályozzák, hogy a kormányhoz közelinek tartott Spéder Zoltán érdekeltsége, az FHB újabb milliárdokhoz juthasson a takarékoktól.

FHB-reklám egy budapesti lakásépítésnél
©

Egyrészt az az eddiginél nagyobb jogkört kap az integrációs szervezet, miközben súlytalanná válik a Takarékbank, amelyben jelentős befolyása van az FHB-csoportnak. A törvény már nem is nevezi meg a Takarékbankot mint az integráció központi bankját.

A központi bank szerepét külön rendelet fogja szabályozni. A takarékokhoz közelálló források szerint új bank kerülhet az integráció centrumába, és ez az állami Magyar Fejlesztési Bank lehet, amely jelenleg is az integrációs szervezet meghatározó tagja.

Új jogosultságokat kapott a Magyar Nemzeti Bank is, amely pénzügyi felügyeletként akár személyi kérdésekbe is beleszólhat. Arra lehet számítani, hogy a Takarékbank és az integrációs szervezet éléről távozniuk kell a volt és jelenlegi FHB-s vezetőknek, így többek között Lontai Dánielnek, Vojnits Tamásnak és Köbli Gyulának.

A Magyar Nemzeti Bank a Takarékbank tulajdonosi körében is változásokat indíthat el. Ha ugyanis úgy találja, hogy valamelyik részvényes nem teljesíti a tőkemegfelelési mutatókat, akkor felfüggesztheti tulajdonosi jogait. Márpedig lehetséges, hogy talál ilyet. A Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt., amelyben az FHB Jelzálogbank is tulajdonos, viszonylag csekély alaptőkével vett fel hitelt, hogy annak idején a Takarékbank-részvényeket megvásárolhassa.

Mindez pedig előkészítheti, hogy az FHB-nak ezentúl ne legyen meghatározó befolyása a takarékszövetkezeti rendszerre, és ahogy Orbán Viktor fogalmazott, ne kényszeríthessék rá a takarékszövetkezeteket, hogy FHB-részvényeket vegyenek.

A 180 fokos fordulat azután következett be, hogy a milliárdos üzletember, Demján Sándor a napokban közvetlenül Orbán Viktor kormányfőhöz fordult, hogy akadályozza meg 600 ezer ember kisemmizését. Demján az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnökeként szólalt meg, miután a hozzá közelálló érdekeltségek az elmúlt években kiszorultak a szövetkezeti hitelintézetek rendszerének irányításából, helyettük viszont az FHB Jelzálogbank Nyrt. korábbi és jelenlegi vezetői kerültek pozícióba. (Demjánnal hasonló álláspontot foglalt el a Bankszövetség nevében Patai Mihály elnök is, ám a Takarékbank és társai keményen visszaüzentek neki és Demjánnak, akit lehazugoztak.)

Az FHB befolyását az tette lehetővé, hogy a Miniszterelnökséget vezető Lázár János 2012 végén, 2013 elején a bank vezetőit vonta be a takarékszövetkezeti rendszer átalakításának kidolgozásába. Az FHB gyengülésével Lázár János is veszíthet gazdasági hátországából, miközben az elmúlt időszakban voltak jelek arra, hogy a kormányfővel nem teljesen felhőtlen a miniszter kapcsolata.

Az FHB befolyása alatt olyan döntések születtek, amelyek a magánbanknak mindenképpen előnyösek voltak. A Magyar Posta például bevásárolt az FHB egyik leányvállalatának, az FHB Kereskedelmi Banknak a részvényeiből. Ez több mint 28 milliárd forinthoz juttatta az anyabankot. Az FHB alapkezelője kapta meg az üzleti lehetőséget, hogy a takarékok alapjait kezelje. Számos FHB-cég kapott megbízásokat részben a takarékszövetkezetektől, részben a Magyar Postától különböző szolgáltatások nyújtására.

A takarékszövetkezetek pedig részt vettek olyan tőkeemelésben, amely segítette az FHB Jelzálogbankot abban, hogy mindenkor megfeleljen a tőkekövetelményeknek. Az FHB Jelzálogbank mindennek ellenére a 2015. évet is veszteséggel zárta.

Spéder Zoltán és Lázár János a Portfolio gazdasági konferenciáján 2015. október 1-jén.
©

Az FHB most egy újabb akcióra készült, amellyel pénzhiányát enyhíthette volna. A Takarékbank egyik részvényesének, történetesen a Magyar Takaréknak a kezdeményezésére június 15-ére rendkívüli közgyűlést hirdetett. (A Magyar Takarék az a cég, amelyről fentebb már szó volt, hogy kérdéses a tőkeereje.) A napirendi pont: többségi részesedés szerzése szövetkezeti hitelintézetben.

A homályos megfogalmazás azt fedi, hogy a Magyar Takarékban részt vevő takarékszövetkezetek megvennék az FHB Jelzálogbanktól az FHB kereskedelmi Bank maradék részvénycsomagját. Ezzel az FHB megint pénzhez jutna.

Hogy mihez kellhet ez a pénz? Az FHB Jelzálogbank kisrészvényesei egy ideje már feszegetik, hogy vajon mi van azzal a 112 millió eurónyi (mintegy 30 milliárd forintnyi) kötvénnyel, amelyet még 2013-ban és 2014-ben bocsátott ki az FHB (a részletek keretes írásunkban). Úgy tudni ugyanis, hogy a kötvényt részben állami intézmények, köztük a Magyar Fejlesztési Bank jegyezte le, és azt az FHB egyik vezetője, Köbli Gyula is elismerte, hogy 2015-re nem fizettek utána kamatot. Ez pedig felveti annak gyanúját, hogy tiltott állami támogatást kapott a bank.

A cikk megjelenése után érkezett a hír, hogy a Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási (MATAK) Zrt. mint a Takarékbank többségi tulajdonosa visszavonta a rendkívüli közgyűlés összehívására vonatkozó indítványát, és arra kérte az igazgatóságot, hogy ne tartsák meg június 15-én a közgyűlést.

Újabb csapás az FHB-ra

A Magyar Nemzeti Bank 105 millió forintra megbírságolta az FHB Jelzálogbank Nyrt.-t, mert egy 2012-ben elhatározott kötvénykibocsátás során nem adott pontos tájékoztatást. A bank úgy határozta meg a célközönséget, hogy „nem magyarországi befektetők részére” történt a kötvénykibocsátás, ami a pénzügyi felügyeletet ellátó MNB szerint nem kellően alapos megfogalmazás, sőt egyenesen félrevezető.

Az MNB a továbbiakban nem részletezi, hogy mi történhetett ezekkel a kötvényekkel, de a HVG úgy tudja, hogy a Londonban kibocsátott kötvényeknek legalábbis egy része előbb-utóbb ismét magyar kézbe került. A teljes kötvénycsomagból 10 millió eurónyit egyértelműen és beazonosíthatóan az állami Magyar Fejlesztési Banknál van. Egy kisrészvényes kérdésére az FHB tavaszi közgyűlésén Köbli Gyula vezérigazgató elismerte, hogy 2015-ben erre a kötvénycsomagra nem fizettek kamatot. Jogászok megítélése szerint ennek alapján akár uniós szabályokba is ütközhet a kötvény lejegyzése, miután tiltott állami támogatás valósulhatott meg.

Ha az FHB nem jut hozzá ahhoz a pénzhez, amelyet a Takarékbank jövő heti közgyűlésétől remélt, és elveszíti azokat az üzleti lehetőségeket is, amelyek az elmúlt években az ölébe hullottak a Miniszterelnökség közreműködésével, akkor az eddigieknél is nagyobb tőkeproblémák merülhetnek fel. Az sem kizárt, hogy az FHB-nak új befektető után kell néznie.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!