szerző:
Szabó Yvette

Befolyásos bankárok sora roggyanhat bele abba a törvénybe, amelyet az Országgyűlés gyakorlatilag 24 óra alatt fogadott el a takarékszövetkezeti integráció szabályozásának módosításáról. Az egyik kárvallott a Spéder Zoltánhoz köthető FHB-bankcsoport lehet, a parlamenti szavazás után a tőzsdén szinte azonnal felfüggesztették a kereskedést az FHB Jelzálogbank papírjaival. Cikkünk megjelenése óta pedig lefújták a Takarékbank jövő hétre meghirdetett közgyűlését is, amelynek napirendje Orbán Viktor szemét is szúrta.

Befolyásos bankárok sora roggyanhat bele abba a törvénybe, amelyet az Országgyűlés gyakorlatilag 24 óra alatt fogadott el a takarékszövetkezeti integráció szabályozásának módosításáról. A Spéder Zoltánhoz köthető FHB-bankcsoport ugyanis olyan versenyelőnyökre tett szert az elmúlt években, hogy azzal már egységfrontba tömörítette versenytársait. Orbán Viktornak ezúttal akár kapóra is jöhetett az alkalom, hogy egy cseppet visszafogja a Miniszterelnökséget vezető Lázár János nagyratörő álmait. Alighogy megszületett a parlamenti döntés, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) felfüggesztette az FHB Jelzálogbank részvényeinek, jelzálogleveleinek és kötvényeinek kereskedését a nap hátralévő részére. Igaz, hogy közben az FHB-t megbírságolta a jegybank is egy régi ügy miatt (a részleteket lásd alább).

A következő hetekben minden szemnek egy fura nevű szervezetre kell tapadnia, ha meg akarja tudni, mi lesz a jövőben a takarékszövetkezetekkel, a Takarékbankkal és az FHB-csoporttal. Ez pedig a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete, amelyet három évvel ezelőtt azzal a céllal hozott létre a kormányzó többség, hogy biztonságban legyenek a takarékszövetkezetek, vagyis kellő tőkével rendelkezzenek.

Az új törvény ugyanis számos változást alapoz meg, amely várhatóan az integrációs szervezetből indul ki. Ezeknek a változásoknak a célja vélhetően az lesz, hogy a takarékszövetkezeti körből kiszoruljanak az FHB képviselői, és megakadályozzák, hogy a kormányhoz közelinek tartott Spéder Zoltán érdekeltsége, az FHB újabb milliárdokhoz juthasson a takarékoktól.

FHB-reklám egy budapesti lakásépítésnél
©

Egyrészt az az eddiginél nagyobb jogkört kap az integrációs szervezet, miközben súlytalanná válik a Takarékbank, amelyben jelentős befolyása van az FHB-csoportnak. A törvény már nem is nevezi meg a Takarékbankot mint az integráció központi bankját.

A központi bank szerepét külön rendelet fogja szabályozni. A takarékokhoz közelálló források szerint új bank kerülhet az integráció centrumába, és ez az állami Magyar Fejlesztési Bank lehet, amely jelenleg is az integrációs szervezet meghatározó tagja.

Új jogosultságokat kapott a Magyar Nemzeti Bank is, amely pénzügyi felügyeletként akár személyi kérdésekbe is beleszólhat. Arra lehet számítani, hogy a Takarékbank és az integrációs szervezet éléről távozniuk kell a volt és jelenlegi FHB-s vezetőknek, így többek között Lontai Dánielnek, Vojnits Tamásnak és Köbli Gyulának.

A Magyar Nemzeti Bank a Takarékbank tulajdonosi körében is változásokat indíthat el. Ha ugyanis úgy találja, hogy valamelyik részvényes nem teljesíti a tőkemegfelelési mutatókat, akkor felfüggesztheti tulajdonosi jogait. Márpedig lehetséges, hogy talál ilyet. A Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt., amelyben az FHB Jelzálogbank is tulajdonos, viszonylag csekély alaptőkével vett fel hitelt, hogy annak idején a Takarékbank-részvényeket megvásárolhassa.

Mindez pedig előkészítheti, hogy az FHB-nak ezentúl ne legyen meghatározó befolyása a takarékszövetkezeti rendszerre, és ahogy Orbán Viktor fogalmazott, ne kényszeríthessék rá a takarékszövetkezeteket, hogy FHB-részvényeket vegyenek.

A 180 fokos fordulat azután következett be, hogy a milliárdos üzletember, Demján Sándor a napokban közvetlenül Orbán Viktor kormányfőhöz fordult, hogy akadályozza meg 600 ezer ember kisemmizését. Demján az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnökeként szólalt meg, miután a hozzá közelálló érdekeltségek az elmúlt években kiszorultak a szövetkezeti hitelintézetek rendszerének irányításából, helyettük viszont az FHB Jelzálogbank Nyrt. korábbi és jelenlegi vezetői kerültek pozícióba. (Demjánnal hasonló álláspontot foglalt el a Bankszövetség nevében Patai Mihály elnök is, ám a Takarékbank és társai keményen visszaüzentek neki és Demjánnak, akit lehazugoztak.)

Az FHB befolyását az tette lehetővé, hogy a Miniszterelnökséget vezető Lázár János 2012 végén, 2013 elején a bank vezetőit vonta be a takarékszövetkezeti rendszer átalakításának kidolgozásába. Az FHB gyengülésével Lázár János is veszíthet gazdasági hátországából, miközben az elmúlt időszakban voltak jelek arra, hogy a kormányfővel nem teljesen felhőtlen a miniszter kapcsolata.

Az FHB befolyása alatt olyan döntések születtek, amelyek a magánbanknak mindenképpen előnyösek voltak. A Magyar Posta például bevásárolt az FHB egyik leányvállalatának, az FHB Kereskedelmi Banknak a részvényeiből. Ez több mint 28 milliárd forinthoz juttatta az anyabankot. Az FHB alapkezelője kapta meg az üzleti lehetőséget, hogy a takarékok alapjait kezelje. Számos FHB-cég kapott megbízásokat részben a takarékszövetkezetektől, részben a Magyar Postától különböző szolgáltatások nyújtására.

A takarékszövetkezetek pedig részt vettek olyan tőkeemelésben, amely segítette az FHB Jelzálogbankot abban, hogy mindenkor megfeleljen a tőkekövetelményeknek. Az FHB Jelzálogbank mindennek ellenére a 2015. évet is veszteséggel zárta.

Spéder Zoltán és Lázár János a Portfolio gazdasági konferenciáján 2015. október 1-jén.
©

Az FHB most egy újabb akcióra készült, amellyel pénzhiányát enyhíthette volna. A Takarékbank egyik részvényesének, történetesen a Magyar Takaréknak a kezdeményezésére június 15-ére rendkívüli közgyűlést hirdetett. (A Magyar Takarék az a cég, amelyről fentebb már szó volt, hogy kérdéses a tőkeereje.) A napirendi pont: többségi részesedés szerzése szövetkezeti hitelintézetben.

A homályos megfogalmazás azt fedi, hogy a Magyar Takarékban részt vevő takarékszövetkezetek megvennék az FHB Jelzálogbanktól az FHB kereskedelmi Bank maradék részvénycsomagját. Ezzel az FHB megint pénzhez jutna.

Hogy mihez kellhet ez a pénz? Az FHB Jelzálogbank kisrészvényesei egy ideje már feszegetik, hogy vajon mi van azzal a 112 millió eurónyi (mintegy 30 milliárd forintnyi) kötvénnyel, amelyet még 2013-ban és 2014-ben bocsátott ki az FHB (a részletek keretes írásunkban). Úgy tudni ugyanis, hogy a kötvényt részben állami intézmények, köztük a Magyar Fejlesztési Bank jegyezte le, és azt az FHB egyik vezetője, Köbli Gyula is elismerte, hogy 2015-re nem fizettek utána kamatot. Ez pedig felveti annak gyanúját, hogy tiltott állami támogatást kapott a bank.

A cikk megjelenése után érkezett a hír, hogy a Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási (MATAK) Zrt. mint a Takarékbank többségi tulajdonosa visszavonta a rendkívüli közgyűlés összehívására vonatkozó indítványát, és arra kérte az igazgatóságot, hogy ne tartsák meg június 15-én a közgyűlést.

Újabb csapás az FHB-ra

A Magyar Nemzeti Bank 105 millió forintra megbírságolta az FHB Jelzálogbank Nyrt.-t, mert egy 2012-ben elhatározott kötvénykibocsátás során nem adott pontos tájékoztatást. A bank úgy határozta meg a célközönséget, hogy „nem magyarországi befektetők részére” történt a kötvénykibocsátás, ami a pénzügyi felügyeletet ellátó MNB szerint nem kellően alapos megfogalmazás, sőt egyenesen félrevezető.

Az MNB a továbbiakban nem részletezi, hogy mi történhetett ezekkel a kötvényekkel, de a HVG úgy tudja, hogy a Londonban kibocsátott kötvényeknek legalábbis egy része előbb-utóbb ismét magyar kézbe került. A teljes kötvénycsomagból 10 millió eurónyit egyértelműen és beazonosíthatóan az állami Magyar Fejlesztési Banknál van. Egy kisrészvényes kérdésére az FHB tavaszi közgyűlésén Köbli Gyula vezérigazgató elismerte, hogy 2015-ben erre a kötvénycsomagra nem fizettek kamatot. Jogászok megítélése szerint ennek alapján akár uniós szabályokba is ütközhet a kötvény lejegyzése, miután tiltott állami támogatás valósulhatott meg.

Ha az FHB nem jut hozzá ahhoz a pénzhez, amelyet a Takarékbank jövő heti közgyűlésétől remélt, és elveszíti azokat az üzleti lehetőségeket is, amelyek az elmúlt években az ölébe hullottak a Miniszterelnökség közreműködésével, akkor az eddigieknél is nagyobb tőkeproblémák merülhetnek fel. Az sem kizárt, hogy az FHB-nak új befektető után kell néznie.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Elképesztő magyarázatokat hoz a kormányközeli sajtó a Fidesz felfüggesztéséről

Elképesztő magyarázatokat hoz a kormányközeli sajtó a Fidesz felfüggesztéséről

Kiadják a portugáloknak a Ronaldo szexbotrányát kiteregető hekkert

Kiadják a portugáloknak a Ronaldo szexbotrányát kiteregető hekkert

Tangás férfi vonult végig a Tretyjakov-képtáron – videó

Tangás férfi vonult végig a Tretyjakov-képtáron – videó

Mészáros Lőrinc ismerőse megint jó nagyot szakított

Mészáros Lőrinc ismerőse megint jó nagyot szakított

Orbánnak mostantól nincs beleszólása a Néppárt döntéseibe

Orbánnak mostantól nincs beleszólása a Néppárt döntéseibe

Lezárták a Városliget egy részét, gránátokat találtak

Lezárták a Városliget egy részét, gránátokat találtak