Hónapokkal ezelőtt informális csatornákon megüzenték a CEU-nak, így az intézmény hónapok óta tudhatott az ellehetetlenítését célzó törvényjavaslat tervéről, és 3-4 hete a konkrét törvényjavaslattal is megismerkedhetett az intézmény rektora – mondták a hvg.hu-nak egybehangzóan fideszes és egyetemi források.

Michael Ignatieffet a lapunkhoz eljutott információink szerint múlt év végén Trócsányi László igazságügyi miniszter figyelmeztette "jószándékúan", hogy egy készülőben lévő törvénymódosítással a kormány „kinyírni készül” a Közép-Európai Egyetemet. A hír hallatán Ignatieff és a CEU több tisztségviselője nemzetközi lobbizásba kezdett, hogy támogatókat szerezzen a készülő tervek leállításához. Így például – bár az Európai Bizottság legfelső vezetésében hivatalosan csak szerdán lett téma a CEU-t lehetetlen helyzetbe hozó törvénytervezet – információink szerint Brüsszelben sem ma hallottak először a történetről. Sőt, informálisan az EU több, különböző rangú, állampolgárságú és beosztású tisztségviselője is próbálta már puhítani az ügyben az oktatásért is felelős erőforrásminisztert.

Ignatieff szerdán a CEU-n az Egyesült Államok (balra) és Kanada (középen) budapesti nagykövetségének első emberével

Reviczky Zsolt

Maga a rektor ugyanakkor közvetlenül ezt nem tehette meg: hiába volt a kezében már egy hónapja a tervezet, azóta sem sikerült bejutnia Balog Zoltánhoz. Ahogy tegnap sem beszélhetett a miniszterrel. Hiába robbant szerdán nemzetközi szinten is a bomba a CEU ügyében, Michael Ignatieff csak Palkovics László oktatási államtitkárig jutott, akinek pedig – párton kívüliként – szakmai kérdésekben is erősen meg van kötve a keze, nemhogy politikai ügyekben.

Így már érthetőek Ignatieff szavai

Hiába tudott ugyanakkor a rektor a CEU-ra váró fenyegetésről, az egyetem oktatóival, alkalmazottaival azt nem osztotta meg. Amikor februárban az akkor már Schmidt Mária érdekeltségeként működő Figyelő megírta, hogy a kormány egyik minisztere karácsony előtt az egyetem elüldözéséről beszélt, a cikk megjelenése miatt összehívott belső fórumon azzal igyekezett megnyugtatni mindenkit, hogy az egyetem és a kormány kapcsolata „teljesen pozitív” és az intézmény nincsen veszélyben.

A CEU központi épülete

Reviczky Zsolt

Több, az eseményen részt vevő forrásunk számára most kerültek a helyére Ignatieff azon akkori mondatai, amelyekben az állítása szerint jó kapcsolat ellenére „fegyelmezett magatartásra” intette őket, gyakorlatilag azt kérve, vigyázzanak a szájukra, és rajta kívül senki ne nyilatkozzon az egyetem nevében, legfeljebb „csendesen büszkélkedjen a nyílt társadalom sikerei fölött”.

Az eligazítás mondandójával egybevágóan a rektor lemondta akkor a kormány olimpiai álmát elkaszálni készülő Momentum Mozgalom intézménybe meghirdetett fórumát, de töröltek egy olyan előadást is, amely azt boncolgatta volna, miként szállta meg a Fidesz a civil szférát.

Tervezték a csapást, de csak későbbre?

A kormányt azonban – mint szerdára kiderült – sem a „jó magaviselet”, sem az intézmény melletti informális lobbi nem hatotta meg: nem állt el szándékától még a szerdai óriási vihar láttán sem. Azt, hogy a törvényjavaslat benyújtásának van-e valami különös aktualitása, egyik forrásunk sem tudta megmondani. A terveket már korábban ismerők közül viszont többeket meglepett, hogy „ilyen korán” előkerült a tervezet, mert úgy tudták, hogy az csak később kerül majd terítékre.

Sajtótájékoztató a CEU-n

Reviczky Zsolt

A kormánypárti képviselőcsoportok tagjait információink szerint nem avatták be a CEU kiűzésének tervébe. A Fidesz és a KDNP februári évadnyitó frakcióülésén, amelynek kiemelt témája volt az ellenséges, „sorosbérenc” civil szervezetek ellehetetlenítése, még csak annyiban került elő a Közép-Európai Egyetem, hogy az egyesületek és alapítványok mellett vannak olyan magán oktatási intézmények is az országban, amelyek külföldi támogatásból működnek, így ezekre is vonatkozhatna a fokozott átláthatóság követelménye.

A hvg.hu által megkérdezett képviselők egyébként egytől egyig kiakadtak a CEU-ellenes javaslaton.

„A tudományos életben korlátozni a nemzetközi kapcsolatokat már a középkorban sem volt jellemző, nem, hogy a 21. században”

– dohogott egyikük. Egy másikuk azt mondta: „Soros civiljeinek” vegzálásával sem értett egyet, de azt a rá épített szavazatszerző kampány miatt még „benyelte”, de hogy Magyarország egyik legjobb hírű, legsikeresebb egyetemét takarítják el politikai okok miatt, azt nem tudja megemészteni. A megszólalók azt még logikusnak látják, hogy a választásokhoz közeledve a Fidesznek égető szüksége van ellenségre, amelytől megvédheti az országot, és azt is, hogy a kormány vívmányait támadó Európai Unió mellett Soros Györgyé lehet leginkább ez a szerep.

A szavazók eddig azt sem tudták, mi az a CEU

Orbán a visegrádi frakcióülésen - nem enged betekintést a lapjaiba

Facebook / Orbán Viktor

A CEU elleni támadást többen azonban azért is érthetetlennek nevezték, mert a sorosbérencnek titulált civileket, ha több áttéttel is, de mégiscsak hozzá tudta valamilyen módon kapcsolni a kormány a migránsokhoz, a tömeges bevándorlás jelentette veszélyt ugyanis (nagyrészt persze a kormány propagandatevékenységének köszönhetően) az egyik legnagyobb fenyegetésnek tartják ma az emberek. A Közép-Európai Egyetem viszont a magyar választók 90 százalékának az égvilágon nem mond semmit, így az sem bír számukra túl sok relevanciával, hogy az Soros Györgyhöz köthető. Vagy, ha mégis, akkor sem hasonlító ahhoz a riogatások szerint egyszer talán a saját bőrükön is érezhető problémához, amit az országot ellepő bevándorlók jelenten(én)ek.

Egyes találgatások szerint a kormány a Soros-alapítványok által is támogatott Helsinki Bizottság múlt heti, Magyarországnak fájó strasbourgi győzelmén rágott be és így akar bosszút állni az amerikai milliárdoson (az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy Magyarország jogszerűtlenül tartotta fogva a tranzitzónában a menedékkérőket). Mások szerint a kabinet a választásoktól függetlenül régóta fel akarta számolni a „szélsőségesen liberális mételyt” (copyright by Schmidt Mária), de olyan magyarázat is kering, amely szerint  a kormány így akarja zsarolni az amerikai milliárdost, hogy ha kivonja az országból az „ellenséges civileket” támogató Nyílt Társadalom Intézetet, akkor megtarthatja a közismerten a szívügyének tartott egyetemet.

A verőember

Fülöp Máté

Találgatások nélkül amúgy a tervezet általános indoklása is beszédes: „Magyarország kiemelt kultúrpolitikai célja az Európai Unión kívüli ún. harmadik országokkal folytatott oktatási együttműködés, (..), ugyanakkor az Nftv. vonatkozó rendelkezéseinek biztosítania kell a nemzetközi felsőoktatási együttműködés irányát, területét meghatározó, támogató magyar kormányzati szándék, külpolitikai célkitűzések, valamint a nemzetközi kapcsolatok működtetésével járó hallgatói, oktatói mozgás, beutazás során az időszerű nemzetbiztonsági szempontok érvényesülését. ”