Mi jár egy újságíró fejében egy aknamezőn? Hogyan bújnak elő azok, akiket hét hónap orosz megszállás után felszabadítanak? Mi történik ott, ahol még mindig zajlanak a harcok, és hogyan lehet ezt az egészet feldolgozni? Erről mesélt közéleti podcastunk legfrissebb adásában kollégánk, aki másfél hetet töltött a Putyin által annektált területeken.
A hétfői, többek közt Kijevet ért rakétatámadások miatt döntött így az ukrán energetikai tárca.
Régóta tart a háború, ezért már megszokták a légvédelmi szirénákat és a támadásokat a kijeviek, bár a hétfői naphoz hasonló készültséget a háború kirobbanásakor tapasztaltak csak. Kijevben élőket kérdeztünk arról, hogyan élték meg a hétfői napot, amikor az oroszok rakétákat zúdítottak a fővárosra.
Az ukrán rendőrség szerint az oroszok Kijev mellett 14 ukrán megyét támadtak hétfőn. A légierő 83 kilőtt rakétáról tett jelentést.
A rendezvényt egy ukrán egyesület hirdette meg, ukrán nyelven.
Az orosz elnök elismerte, hogy megtorlásként támadják rakétákkal az ukrán városokat.
A csatorna újságírója a stábbal együtt óvóhelyre menekült.
Akár békeidőben, akár háborúban nincs földi infrastruktúra, jól jöhet Elon Musk reményteli műholdas netszolgáltatása, a Starlink. Ám a kereslet gyorsabban bővül a kínálatnál.
Az ukrán elnök azt kéri a lakosságtól, hogy ne hagyják el az óvóhelyeket.
„Az illiberális demokrácia egy oximoron, ilyen nem létezik” – mondta a hvg360-nak Staffan Ingemar Lindberg, a Göteborgi Egyetem demokráciakutató-intézete, a V-Dem igazgatója. A kutatócsoport 2014 óta publikál évről évre demokráciaindexeket, és már 2019-ben választási autokráciaként tartották számon Magyarországot, 180 országból csupán a 91. legerősebb demokratikus intézményrendszert tudhatjuk magunkénak, az Európai Unióban messze a legrosszabbat. Lindberg szerint az autoriter rendszereket le lehet váltani demokratikus eszközökkel, de ehhez eddig nem látott tömegtüntetések és alulról szerveződő ellenzék kell.
A német és a francia vezetésnek a háború kezdetekor tett ígéreteiből jórészt semmi nem valósult meg. Változások ennek ellenére voltak az európai védelmi politikában, a hangsúly áttevődött nyugatról keletre. A történelmi pillanat adta lehetőséggel azonban nem mindenki tudott élni.
Joe Bidennek mindenképpen be kell csapnia az ajtót a nukleáris fegyverek alkalmazása előtt, csak utána keresheti, hogy merre vezet az ösvény a béke felé. Viszont az elrettentés nem azt jelenti, hogy meg kell alázni az oroszokat. Wall Street Journal elemzés.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) mintegy 1,3 milliárd dolláros segélyt ítélt Ukrajnának a kialakult élelmiszerválság kezelésére.
Egyre gyakrabban fenyegetik a világot az orosz politikusok nukleáris fegyverek bevetésével. A kelet-ukrajnai területeket múlt hét végén annektált orosz államfő, Vlagyimir Putyin nehéz helyzetben van, a háborúpárti héjáknak bizonyítania kell, hogy az újabb harctéri vereségek ellenére is ura a helyzetnek.
Az amerikai elnök szerint Putyin nem viccel, amikor nukleáris fegyverek lehetséges alkalmazásáról beszél. Folyamatosan frissülő hírfolyamunk az orosz-ukrán háború pénteki híreiről.
Azonban az elcsatolás alapjául szolgáló „népszavazások” eredményét csak Észak-Korea ismeri el.
Ügyvédje szerint Vlagyimir Kara-Murza nem fogja elismerni bűnösségét.
Groteszk módon így az ukránok egyik legnagyobb fegyverbeszállítója pont Oroszország.
Nem sokkal a harcok után néztük meg az ukránok által felszabadított Limant. Az ország keleti részén fekvő város kulcsfontosságú mind az oroszok, mind az ukránok számára. Oroszország logisztikai és szállítási csomópontként használta a várost a megszállás alatt, az ukránoknak pedig a luhanszki régió visszafoglalása miatt nagyon fontos ez a győzelem. A harc brutális nyomai mellett találkoztunk oroszbarátokkal és boldog ukránokkal, elátkozott falvakkal és egy lapos orosz vadászrepülővel. Kiküldött tudósítónk riportja.
