Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Megvétózta a magyar kormány az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós uniós támogatást, Rácz András Oroszország-szakértő (aki nem azonos a Magyar Nemzet Rácz András nevű szerzőjével) szerint pedig ez a lépés „minőségi váltást jelent az eddigi, Ukrajnával kapcsolatos magyar külpolitikában”.
Váltás, mert Budapest immár nem csupán beszélt a vétó lehetőségéről, vagy használja azt tárgyalási alapnak – ahogy tette azt eddig –, hanem konkrétan vétózott is. Rácz Andrásnak a Facebookon közzétett posztja szerint ezzel pedig több súlyos probléma is akad.
- Ezek közül az első szakmai. „Ez a vétó teljesen elhibázott olyan értelemben, hogy egyszerűen nem elég erős. Ez a vétó ugyanis valójában nem fogja megakadályozni, hogy Ukrajna uniós pénzhez jusson. Az EU meg fogja találni a megoldást, hogy kölcsönt nyújtson Ukrajnának olyan módon, amihez nem kell minden tagállam egyetértése, tehát nem is lehet megvétózni.
- Ergo, a magyar kormány úgy vonja magára a vétó minden politikai és erkölcsi költségét, hogy valójában még csak stratégiai kárt sem tud okozni vele, hiszen nem tudja megakadályozni, hogy Ukrajna uniós pénzhez jusson. Másféle pántlika lesz azon a pénzen, de lényegében ennyi” – írja a szakértő.
- Probléma, hogy a vétó az uniós politikában „nagyon ritkán használt, nagyon nem elegáns eszköz”, ami nem szokott következmény nélkül maradni.
- A vétó pedig Rácz értékelése szerint erkölcsileg vállalhatatlan. „Egyszerre nehezíti az ukránok sorsát (hiszen lassabban jutnak majd pénzhez), és nehezíti a többi uniós tagállam dolgát (hiszen az új, kormányközi alapú hitel biztosan bonyolultabb és jó eséllyel valamivel drágább is lesz)” – írta.
- Rácz emellett „füstfüggönynek”, úgymond „maszkirovkának” nevezte a magyar kormány azon álláspontját, hogy a vétó ellenére külön kész támogatni Ukrajnát.
„Reménykedni egyedül abban lehet, hogy a magyar kormánynak ezt a ballépését még sikerül korrigálni legkésőbb a december 15-ei állam- és kormányfők tanácsáig” – írta Rácz András. Ha nem, akkor szerinte előfordulhat, hogy az EU nem fogja jóváhagyni a magyar helyreállítási tervet, ami ezen források 70 százalékának, azaz mintegy négymilliárd eurónak a végleges elvesztését jelenti majd.
A vétóról itt írtunk bővebben:
Nem enged a magyar kormány: Varga Mihály szerint a Magyarországnak járó uniós pénzeket nem lehet más ügyekkel összekapcsolni
Nem születik ma döntés sem Magyarország helyreállítási alapjának jóváhagyásáról, sem a jogállamisági eljárás lezárásáról és a 7,5 milliárd euró befagyasztásáról, sem az Ukrajnának nyújtandó uniós hitelről, sem a globális minimumadóról a pénzügyminiszteri tanácson.
