Strasbourgba utazott kedden Karácsony Gergely, aki találkozott az Európai Bizottság elnökével, a költségvetésért felelős uniós biztossal és saját pártcsaládja, a Zöldek képviselőivel, utóbbiakkal közös sajtótájékoztatót tartott szerdán.
A magyar kormány az európai joggal folytatott szabadságharcában két fontos ügyben visszavonulót fújt, amivel sikerült megelőzni, hogy újabb pénzbüntetések szakadjanak az ország nyakába. A befagyasztott uniós pénzek azonban nem kerültek közelebb.
A várakozásoknak megfelelően az Európai Bizottság az eredeti ütemezésben kívánja a helyreállítások alapokból származó kifizetéseket teljesíteni. Ez nagyon rossz hír Magyarországnak: 10 milliárd euró került közvetlen veszélybe.
Az Európai Bizottság várhatóan a jövő héten jelenti be, hogy nem módosít a helyreállítási alapok felhasználhatóságának határidején. Ez rendkívül rossz hír Magyarország számára, mert 10,4 milliárd euró végleges elveszítését jelentheti.
Összesen 750 millió eurót próbál megszerezni.
A magyar kormány nem tudta megvétózni az uniós kohéziós politika jövőjéről szóló dokumentumot, ezért Navracsics Tibor megszavazta, de egy külön nyilatkozatban ellenvéleményüket hangsúlyozták. A probléma az, hogy könnyebb lesz uniós forrásokat megvonni a jogállamiságot megsértő tagállamoktól.
Ha nem változik semmi, jövőre már kevesebb uniós forrás lesz veszélyben, mivel újabb egymilliárd euró fog elveszni Magyarország számára – ez derült ki az Európai Parlamentben, ahol a Fidesz a kohéziós alapok miatt nem, de az Erasmus miatt komolyan aggódott.
Égetően hiányoznak a magyar költségvetésből a blokkolt uniós források. Többéves problémáról beszélünk, amelynek megoldása a kormány kezében van. Ha Orbán Viktor hétvégi szavait szó szerint értelmezzük, akkor a kormány elkötelezett a jogállamisági hibák orvoslására. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy nem azt kell nézni, amit a miniszterelnök mond, hanem amit tesz. És így már nem olyan rózsás a helyzet.
A két márciusi uniós csúcstalálkozó napirendje, a következő hétéves költségvetés előkészítése és – magyar javaslatra – az Európai Bizottság és a civil szervezetek közötti szerződések átláthatósága. Ezek voltak az Általános Ügyek Tanácsának legfontosabb témái.
Az Európai Bizottság folyamatosan vonja le a magyar pénzekből az Európai Bíróság tavaly júniusi ítélete nyomán felhalmozódott adósságot. Már 117,2 milliárd forinttal csökkent a Magyarország számára elérhető forrás emiatt. Mindent egybevetve pár hét alatt mintegy 520 milliárd forintnyi uniós pénzt bukott az ország.
Tudjuk, hogy hiányoznak az adóbevételek, ezeket újra kell teremtenünk – mondta a miniszter 14 év Fidesz-kormányzás után.
Felsorolta azt Európai Bizottság, hogy mi a problémája a közérdekű vagyonkezelő alapítványok magyar törvényi szabályozásával. A döntést már hétfőn nyilvánosságra hozták, most azonban a részletes indokolást is elérhetővé tették.
Elég sok jel mutat arra, hogy a kormány nem is akarta megoldani az Erasmus-ügyet. Hogy az Európai Bizottság elégtelennek fogja nyilvánítani a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló jogszabályt, azt elsőként annak/azoknak kellett tudniuk, akik a csomagot elkészítették és benyújtották a parlamentnek. Ami ezután jött, nem is történhetett volna másképpen.
Pjotr Serafin költségvetésért és csalás elleni harcért felelős biztos azt mondta, hogy a magyarok olyan jogszabályt nyújtotta be, amelyről tudniuk kellett, hogy nem felel meg az elvárásoknak. Az Európai Bizottság azon dolgozik, hogyan lehetne megkerülni a kormányt az EU-s pénzek utalásánál.
Több tagállam, közöttük a Németország kormányának nyomásra a magyar uniós elnökség napirendre vette a Magyarországgal szemben, a 7-es cikk szerint zajló eljárást helyzetértékelését. A téma az Európa-ügyi miniszterek tanácskozásán került elő.
„A labda az Orbán-kormány asztalán pattog” – fogalmazott a Tisza Párt elnöke.
Ezt állítja Gulácsi Gábor és Kerényi Ádám a HVG-nek adott interjújában. Közös tanulmányukban azt állapították meg, hogy Magyarország karanténba záródik, és az uniós támogatások egy részét el fogja bukni.
2014 és 2022 között az EU-tagállamok, illetve olyan harmadik országok, amelyek valamilyen támogatási programban vettek részt, összesen 14 milliárd euró értékben költöttek el szabálytalanul uniós pénzt. Az Európai Számvevőszék egy átfogó vizsgálatot végzett el, amelynek eredményeként megállapította, hogy ezek a pénzek sokszor csak jelentős késéssel, de az is előfordul, hogy egyáltalán nem kerülnek vissza a közös kasszába.
