#választójog



Választási matek: A Momentum reformterve csak arra nem jó, amit ígér

A Momentum Mozgalom előállt elképzeléseivel, hogyan nézne ki az ő választási rendszerük. Legyen arányosabb – mondják, de vajon ötletük kiállja-e a szakértői tesztet. Bánovics Attila értékelése egyértelmű: a Momentum rendszere akár a mostaninál is aránytalanabb lehet. Az Elektor.hu cikkét rövidített formában közöljük.




Mementó 1917: 100 éve bukott meg Tisza István, aki nem adott jogot a népnek

Hiába volt lelkes az ellenzéki sajtó száz éve, amikor a választójog kiterjesztésétől elzárkózó Tisza István kormányfő 1917. május 23-án megbukott. A rendszer ugyanis képtelen volt a változtatásra: a politikai elitet uraló nyolc-kilenc gróf egyrészt annyira gyűlölte egymást, másrészt annyira félt a szavazati joggal nem rendelkező tömegektől, hogy Tisza még ellenzékben is meg tudta gátolni Magyarország demokratikus átalakítását.



Seres: Megint verik a négereket

A baloldal véleményformálóit a realitások ritkán akadályozzák meg abban, hogy tovább higgyenek egy tökéletesen kidolgozott fikcióban. Egész életpályák, politikai, akadémiai és média-egzisztenciák múlnak azon, hogy a világ úgy maradjon, ahogy 1968-ban hagytuk.




Előzetes regisztráció: megvonják-e Fricz Tamás választójogát?

Az általános választójog bizony azt jelenti, hogy a döntés szabadsága nemhogy a választás napjáig, hanem még a szavazófülkében is megilleti a választót: akinek addig szilárd preferenciája volt, még akár ott is meggondolhatja magát, s a másik pártra szavazhat, vagy akár ott is dönthet úgy, hogy mégsem szavaz egyikre sem.


Több százezernyi rejtett szavazóra is figyel a Fidesz

Bár alig 150 ezer fővel nőtt a magyar választópolgárok száma az elmúlt másfél évben, még nem tudni, hogy milyen szerepet játszik majd a 2014-es választásokon a világban szétszórtan élő, becslések szerint milliós lélekszámú magyarság. Sokan el sem veszítették az állampolgárságukat, vagy kivándorló nagyszüleiktől, dédszüleiktől örökölték azt. Kérdés, hogy akarják-e a honpolgárságuk felelevenítését és szavaznak-e két év múlva a magyarországi pártokra.



Mi köze Trianonhoz az orbáni trükközés előképének?

Száz évvel ezelőtt, 1911/12 fordulóján Magyarországon a választókerületek határainak átszabására merültek fel ötletek (nem úgy mint idén, amikor meg is valósulnak az efféle kormányzati elképzelések). 1911-ben az általános választójog körül lavíroztak a pártok, a hatalmon lévő politikai elit megpróbálta elkerülni a gyors demokratizálódást.


Áder: ezer szelvény kell a választási induláshoz

Az új választási rendszer részleteiről tájékoztatta a Budapesten dolgozó külföldi diplomatákat hétfőn a Külügyminisztériumban Áder János. A fideszes politikust elsősorban a határon túli magyarok szavazati jogáról faggatták a nagykövetségek munkatársai, amellyel kapcsolatban elmondta: van megoldási javaslatuk arra az esetre, ha az Alkotmánybíróság kifogást emel az ellen, hogy a külföldi magyarok a tervek szerint csak listára szavazhatnak. Áder János szavai szerint a mostani 750-ről mégsem 1500-ra, hanem csak 1000-re emelkedik az összegyűjtendő szelvények száma.



Saját választójogi tervvel állt elő az MSZP

Egyfordulós listás választási rendszerre tesz javaslatot az MSZP. Az ellenzéki párt elképzelése szerint a parlamenti választásokon a magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező állampolgárok voksolhatnának.



Iskolai végzettséghez kötné a szavazati jogot a Jobbik

Hétfőn benyújtotta az Országgyűlésnek a Jobbik a választójogi törvényjavaslatát - jelentette be Vona Gábor. A Jobbik elnöke szerint az egyik legfontosabb változás, hogy pártja a "mindenkori törvényben rögzített elemi iskolai" végzettséghez kötné a szavazati jogot.