Részletesen is közzétette a KSH, hogyan jött ki a borzasztóan rossz második negyedéves GDP-adat. Az iparunk a földbe állt, a szolgáltató szektort csak a magán-egészségügy húzza fel, csak azért nem még sokkal szörnyűbb a szám, mert a mezőgazdaság sokkal jobban teljesített, mint tavaly.
Nehéz úgy tenni, mintha a gazdaság visszaesésében bármi jó is lenne, de ahogy szinte mindennek, még ennek is vannak pozitív oldalai. De minimum olyanok, amiből még jól is ki lehet jönni némi odafigyeléssel és szerencsével.
Borzasztó állapotban van a magyar gazdaság, és minden politikusnak kész válasza van arra, hogy ki a felelős ezért. De mi van akkor, ha egymondatosnál összetettebb magyarázatot szeretnénk? Elemeire bontottuk a krízis okait, hogy megnézzük, mi okozza a bajokat.
A Közel-Keleten újból kiéleződnek a soha nem szűnő háborús aggodalmak, amelyek az egyik kis ország, Libanon esetében már szinte meg se ütik az ingerküszöböt. Az ország évek óta tartó katasztrofális helyzetét látszólag napról-napra tetézi egy újabb sorscsapás, ami milliókat hoz kilátástalan helyzetbe, a válságot előidéző politikai elit magával van elfoglalva, nemzetközi segítségre pedig kár számítani.
Kína korábban csodaszámnak tartott ingatlanfejlesztő óriása csődöt jelentett, az ázsiai óriásgazdaság negyedét adó ingatlanszektor így ismét egy öles lépéssel közelebb került a bedőléshez, és vele tarthat a szintén akut fájdalmakkal küszködő pénzügyi rendszer. Az évek óta húzódó válsághelyzetből a kiutat jelentheti egy nagy menekítési akció, vagy akár egy újabb Lehman Brothers is. Kívülről abban lehet némi örömet lelni, hogy olcsóbbak lehetnek a telefonok.
Túl mély a gödör ahhoz, hogy gyorsan kimásszunk belőle – vélik a szakértők a friss GDP-adat megjelenése után.
Elvette a magyar infláció a Sziget versenyelőnyét az árak terén, egyedül a belépőkön spórolnak az ide érkező külföldiek, de továbbra is a legnemzetközibb fesztivál kezdődik augusztusban Budapest szívében – erről beszélt Kádár Tamás, a Sziget Zrt. cégvezetője közéleti podcastunkban, ahol a Fishing on Orfűről, a Balaton Soundról, a nem megrendezett Voltról és az idei sztárfellépőkről is szó volt. Na meg arról, hogy megfulladunk-e a porban.
A svédeknél most épp Beyoncét jelölik ki az infláció okozójának, ami egy fokkal izgalmasabban hangzik, mint ahogy a magyar kormány Brüsszelt szidja. Szakértők állítják: amikor kiválasztunk valakit a válság bűnbakjának, pontosan azt a sémát követjük, mint elődeink, akik néhány ezer éve állatokat áldoztak az isteneknek. És az eredmény is hasonló – és néha meglepően sikeres.
A szocializmus idején csak zártkertek voltak, mára egyre többen költöznek ki életvitelszerűen a gyakran közművek nélküli telkekre, a rendszerváltás, a 2008-as válság és a jelenlegi lakhatási krízis több mint 100 ezer embert szorított így a peremre. Fenntarthatósági podcastunkban ezeket a közösségeket mutatta be Vigvári András szociológus-etnográfus, a KRTK Regionális Kutatások Intézetének tudományos munkatársa, aki könyvet írt a zártkertek, mint átmeneti terek helyzetéről.
Az egész világon is csak Dél-Koreában érzik rosszabbnak a helyzetet az emberek – derül ki egy kutatásból.
A NATO csapatokat küldhet Koszovóba, hogy megerősítse a 2008-ban függetlenné vált egykori dél-szerbiai tartományban állomásozó KFOR-erőket. A döntés az után született, hogy hétfőn véres összecsapások robbantak ki a békefenntartók és a szerbek között, akik amiatt tiltakoztak, hogy az albán nemzetiségű polgármesterek el akarták foglalni hivatalukat a többségében szerbek lakta észak-koszovói városokban, Zubin Potokban, Zvecsanban, illetve Leposzavicsban. Közben a szerb hadsereg felsorakozott a szerb-koszovói határra, s Belgrádban közölték, nem hagyják magukra a Koszovóban élő szerbeket.
Hogyan függ össze az infláció, a kamatok, az árfolyamok és a gazdasági növekedés - és milyen szálakat húzogat a kormány és a jegybank, hogy nekünk jobb legyen? Egyáltalán, azért húzogatják? Mi van a jövő évi költségvetésben? Mi az a stagfláció és mikortól indulhat újra a hitelezés? Közéleti podcastunk legfrissebb adásában közérthetően magyaráztunk el mindent az elmúlt hetek sűrű gazdasági eseményeivel kapcsolatban.
Csökken a GDP, miközben az infláció továbbra is extrémen magas: Magyarország is megérkezett a stagfláció nem túl vidám időszakába. Vannak ugyan ennél sokkal rosszabb gazdasági helyzetek is – például mindenképp jobban jártunk, mint ha hiperinfláció lenne –, de mégis különlegesnek számít ez az állapot: a krízisek változatos fajtái közül ez az, amelyre a legnehezebb megtalálni a megoldást.
A vállalkozás köszöni szépen, jól van.
Alkotmányos krízis, demokráciadeficit, politikai válság? Feldúlt időszakban ünnepli fennállásának 75. évfordulóját Izrael, s ez alkalmat kínál az alkotmányozásra.
Túlélőtervet készít a főváros, most nyárra vizionálnak lehetséges csődöt. Állításuk szerint a kormány meghallgatja őket – kapnak kávét és vizet is – viszont ezen túl nem csinál semmit, csupán tartja a markát a szolidaritási- és iparűzési adókért, így egyedül készülnek a túlélésre.
Izrael liberális demokrácia, olyan szabadságjogokkal, amilyenekről a környező népek csak álmodnak, de az országot valóban a kettészakadás fenyegeti. A zsidó állam ellenségei pedig már csak azt a bizonyos kávét kérték. Amelyet, írja szerzőnk, talán nem kellene szervírozni. Vélemény.
Kemény landolást, vagyis globális recessziót prognosztizál a közgazdász, aki a Project Syndicate portálon fejtette ki nézeteit.
A családügyi államtitkárság nemhogy segítséget, még választ sem küldött fél év alatt a rászorulókat segítő budapesti intézménynek.
