Négy százalékkal zuhant volna a GDP, ha nem esik az eső tavasszal

Az elmúlt két és fél év legrosszabb negyedéve volt 2023 április–júniusa, a nyers adat szerint 2,4, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján 2,3 százalékkal esett vissza a GDP – erősítette meg a KSH a két hete közzétett első becslését. A statisztikai hivatal most részletesen is közzétette, hogyan állt össze ez a 2020 vége óta nem látott gyenge adat.

Az egyik legijesztőbb része a számoknak az, hogy a visszaesés még sokkal nagyobb lett volna a mezőgazdaság nélkül: ha az agrárium nem segített volna, akkor 4,1 százalékkal zuhant volna a GDP. A szektor idén 67,9 százalékkal jobb teljesítményt hozott, mint 2022 április-júniusában. Ami mögött nem valami gazdaságpolitikai csoda áll, hanem egész egyszerűen az, hogy tavaly az aszály szinte lenullázta a termést, idén tavasszal és a nyár elején viszont sokkal jobb idő volt a mezőgazdaság számára. És ugyan tavaly, a visszaesés kezdetekor azt írtuk, hogy Brüsszel és egy esőtáncos sámán mentheti meg a magyar gazdaságot a 2023-as recessziótól, nem a legstabilabb kezdés arra alapozni a gazdaságpolitika sikerét, hogy lesz-e eső.

HVG

Az ipar teljesítménye 5,7 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest, ezen belül a feldolgozóipar 4 százalékkal esett. Az építőipar hozzáadott értéke 6 százalékkal maradt el a tavalyitól.

A szolgáltató szektornál 2,4 százalékos visszaesést mért a KSH. Egyetlen olyan ágazat volt, amely látványosan tudott nőni így is: a humán-egészségügyben 10,2 százalék volt az emelkedés – az elemzők erről írták azt, hogy a magán-egészségügy húzta fel a számokat. De emellett

• a kereskedelemben 12,6 százalékos volt a visszaesés,
• a turizmusban és vendéglátásban 2,9 százalékos,
• a logisztikában 6,2 százalékos,
• a művészeti, szórakoztató, szabadidős szolgáltatásoknál pedig 1,4 százalékos.

Nem nehéz látatlanban is megtippelni, hogy mi lehet a visszaesés legfontosabb oka: elfogyott az emberek pénze. Csakhogy a részletes adatok alapján még ennél is eggyel bonyolultabb az összkép. A szolgáltatásoknál ugyanis még nőtt is a háztartások fogyasztása egy kicsit (0,7 százalékkal), a nem tartós termékeknél mért 9 és a féltartós termékek 4,2 százalékos visszaesése húzta le a fogyasztást. Azaz úgy tűnik, hogy a boltokban sokkal-sokkal kevesebbet vásároltak az emberek, de a szolgáltatásokra még hajlandóan voltak pénzt kiadni. A magán-egészségügy mellett olyan szolgáltatások nőttek, mint a kommunikáció vagy a pénzügy/biztosítás, ezért sem lett még rosszabb az adat.

A háztartások fogyasztása így összességében „csak” 1,6 százalékkal esett vissza (a Magyarország területén megvalósult háztartási fogyasztásnál pedig 3,8 százalékos mínuszt mértek).

De a cégeket is rosszul érintette ez a negyedév. Épp egy napja jött ki a szám, hogy a beruházások 13,5 százalékkal estek vissza. Ennek az oka az, hogy nem jönnek az EU-pénzek, így az állam leállítja a saját fejlesztéseit, de például az ingatlanfejlesztéseknél is a fékre léptek a beruházók. A bruttó felhalmozás 21,3 százalékkal zuhant meg. Az egyetlen jó hír a cégvilágból az, hogy az exportnál 0,2 százalékos növekedést mért a KSH – az ipar gyengélkedése ellenére a Magyarországon gyártott/összeszerelt termékeket külföldre még el lehet adni.

Fazekas István

És hogy mit jelent távlatokban nézve a mostani adat? Az, hogy négy egymást követő negyedévben is csökkenjen a GDP az előző három hónaphoz viszonyítva, most először történt meg, amióta 1995-ben a mostani módszertan szerint kezdték el mérni. Az elemzők két hete, amint kijött a KSH első becslése, sorra fordították mínuszba az egész éves várakozásaikat is. A kormány prognózisa, hogy 2023 egészére 1,5 százalékos növekedés jöjjön össze, mostanra teljesen irreális vágyálomnak tűnik, lassan már az lesz a kérdés, hogy az év végére minimálisan a nulla fölé sikerül-e odaérni.