Nagy a baj a magyar gazdaságban. Olyan nagy, hogy ez már a Holdról is látható, s talán előbb vagy utóbb még a Karmelitából is észrevehetővé válik. Visszacsúszunk a fejlődő országok közé. Vajon ez a tartós válság és a fejlett világtól való leszakadás arra sarkallja-e a magyar társadalmat, hogy megszabaduljon attól a politikai hatalomtól, amely ezt előidézte? Vélemény.
Az első negyedév egész jól alakult, a második viszont pocsékul, változatlan árakon nézve az első félévben összességében 9 éve nem indult annyira kevés beruházás, mint idén. A magasépítések esetében 2014 óta nem volt ennyire gyenge első félév.
A világ legjobb közgazdászai közül is sokan felsültek, amikor egy válságot kellett volna előre jelezni, de a számítógépes modellek is tömegével mondtak csődöt – néha jobb eredményt hozott volna, ha pénzfeldobással próbálnak jósolni. Miért? Ki a hibás emiatt, és mit lehet tenni, hogy a későbbi kríziseket már lássuk előre?
Nem egyszer történt már meg, hogy a válságból kifele jövet azt hitte a kormány, túl is vannak minden nehézségen, lehet újra hajtani a népszerűségre vagy épp az államkassza feltöltésére, aztán a túlzott lelkesedésben benavigálták az országot egy újabb válságba. Roosevelt az FBI-t uszította volna a cégekre, csak ne kelljen elismernie ezt a hibáját, Reagan és a Fed vitája éveken át tartott, és valami hasonlóról vitatkozik most a magyar kormány is az MNB-vel.
Ahhoz képest, hogy milyen rossz időket várnak a gazdaságban, a legtöbb cégvezető szerint a saját vállalata megússza a krízist. Azt belátták, hogy nem lehet olyan olcsón működtetni egy céget, mint 2020 előtt, de vannak ötleteik, mit lehet tenni.
Arról gyűjtöttek össze számokat a jegybanknál, hogy az infláció miatt vannak bajban a cégek, nem a magas kamatok miatt.
Az eső mentette meg a magyar gazdaságot attól, hogy 3 százalékkal zuhanjon, de így is csúnya mínuszban zártuk 2023-at. A KSH most közzétett részletes adataiból az is kiderül, hogy az iparunk az év végén esett vissza, és annyira gyenge lett 2023 utolsó pár hónapja is, hogy onnan 2024-et is nehezebb beindítani.
A Louisville-i Egyetem mesterségesintelligencia-szakértője, Roman V. Yampolskiy szerint az eddigi tudományos publikációk nem igazolják azt a feltevést, hogy a mesterséges intelligencia kontrollálható marad.
Alulmúlta a GDP-adat az elemzői véleményeket, nagyon nagy kiugrásokra lenne szükség 2024-ben ahhoz, hogy bejöjjenek a kormány tervei.
0,8 százalékkal volt gyengébb a magyar gazdaság 2023-ban, mint egy évvel korábban – számolt a KSH. Az év utolsó három hónapjában stagnált a teljesítmény.
Sokan úgy látják, hogy az infláció hosszabb távon is magasabb maradhat, mint amilyen a járvány előtt jellemző volt, miközben a gazdasági teljesítmény sem tér vissza egyhamar a korábban megszokott növekedéshez. A kedvezőtlen gazdasági körülmények hatására a hitelpiaci feltételek is szigorodhatnak. Óriási felelősség hárul ilyen helyzetben a hitelminősítőkre, amelyek a modern pénzpiacok összes nagy válságának központjában ott voltak.
Egyre több a felhő a kódolók egén. Amellett, hogy ma már nem biztos, hogy válogathatnak az állások között, a mesterséges intelligencia is megnehezíti az életüket. Kevesebb álláslehetőségre, rosszabb fizetésekre számítanak.
Annyi válsághelyzet van a világon egyszerre, hogy csak kapkodjuk a fejünket – érezhetjük ezt sokan a hírek olvasása, és persze írása közben is. A mostaninál nagyobb krízisek persze már voltak bőven, de az, hogy ennyire sok különböző válság legyen, amelyek egymással mégis összefüggnek, újdonság. Már meg is alkották a szót a helyzetre, amelyben élünk: polikrízis.
Nem semmi év volt 2023, és sok szempontból nagyon jó, hogy vége van. Vagy kár érte, mert 2024 csak zúzósabb lehet? Infláció és válság itt, háború a szomszédban, ígérgetés az EU-pénzekről, vendégmunkások az akkugyárakhoz, lombkoronasétány, meg persze dobozos kávé a jachton. Magunk elé vettük a gazdaság és a vállalkozás rovat cikkeinek olvasottsági listáját, hogy megmutassuk, mi érdekelte önöket a legjobban ebből az évből.
A VOSZ jubileumi rendezvényén szólalt fel Orbán Viktor miniszterelnök, aki egy energiatámogatást is belengetett a vállalkozók számára, de arról is beszélt, miért jó visszavenni a ferihegyi repteret, és miért kell jóban lenni a kínaiakkal.
Továbbra is kisebb a magyar GDP, mint egy évvel ezelőtt volt. Az előző negyedévhez képest végre javulást mért a KSH – ilyen már egy éve nem történt –, vagyis a technikai recessziónak vége, de azt szinte biztosra vehetjük, hogy éves átlagban nem fogunk a nulla fölé kerülni 2023-ban.
Látványos, hogy a kormány kiszámoltatná, mekkora fejadagra lenne szükség kenyérből vagy gyertyából szükséghelyzetben, de a tervezet izgalmas pontja az lehet, hogy felmérnék, kell-e támogatni cégeket, hogy nagyobb legyen a kapacitásuk vagy fenntartsák a mostani szintet. Azt is meghatároznák, hogy a cégek kiválasztásakor a nagyobb magyar hozzáadott értékkel bírókat kell előtérbe helyezni. Az pedig csak érdekes mellékszál, hogy a fejadagok tervezésekor sem mindig a valós fogyasztási számokból indultak ki.
Elismerték a Közgazdász vándorgyűlésen beszélő miniszterek, hogy nem tudtunk a kanyarban előzni; elkészült az EU megreformálásáról szóló javaslat; folytatódott az egyeztetés, mi legyen a napelemekkel. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
2025-re már nem sokat kell költenie az államnak a rezsivédelemre, az viszont a kormányt is meglepte, hogy az emberek mennyire visszafogták a vásárlásaikat az infláció miatt - mondta Nagy Márton a Közgazdász vándorgyűlésen. A benzinárat figyeli a kormány, hogy be kell-e újra avatkozni, az inflációért viszont szerinte nem felelős senki. A miniszter gyakorlatilag hadat üzent a jegybanknak, amikor azt mondta, az MNB veszélyezteti a fogyasztás visszapattanását, nagy kérdés lesz, ki az erősebb.
Elkezdődött az új tanév, miközben a tanárok egyre nehezebb helyzetben vannak; elküldte a kormány Brüsszelbe az energiatervét; kiderült, hogy a gazdaságunk 4 százalékkal zuhant volna, ha nem jó az idő az agráriumnak tavasszal. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
