A Magyar Rádió rejtegeti, az OSA Archívum ingyen közzétette: 41 évnyi műsor lenyomata
A több mint félmillió gépelt oldalnyi szöveg az Arcanum sajtóadatbázisában is megjelent.
A vas hiánya az egyik leggyakoribb nyomelemhiány, nagyjából minden harmadik embert érint világszerte. Komoly hatással van az egészségre: csökkenti az energiaszintet, rontja a kognitív funkciókat és gyengíti az immunrendszert. Ha kiderül, hogy vashiányosak vagyunk, a hatásos vaspótlás mellett a vashiány okait is meg kell találni. Ebben a cikkben összeszedtük, hogy miért fontos ez.
Képzelje el, hogy van egy mély kút – ez a vashiányunk –, amelyet szeretnénk feltölteni. Öntjük bele a földet, de a kút csak nem akar betelni. Mi pedig nem értjük, hogy lehet ez, hiszen előre kiszámoltuk, mennyi földre van ahhoz szükség, hogy a kutunkat megtöltse. Mit tehetünk? Elkezdjük megvizsgálni a kút szerkezetét, és kiderül, hogy itt is, ott is lyukas, tehát hiába próbáljuk megtölteni, csak veszendőbe megy a beleöntött föld. Ezzel a hasonlattal szeretnénk megmutatni, hogy miért fontos megtudni a vastartalékok hiányának pontos okát a vaspótlás előtt, de akár közben is.
Mi a vas, és miért elengedhetetlen a szervezet számára?
A vas nélkülözhetetlen ásványi anyag, amelyet a szervezet nem tud előállítani, és számos élettani folyamatban részt vesz.
A vashiány okai
A vashiány kialakulásának több oka is lehet, ezek közé tartozik a nem megfelelő táplálkozás, az elégtelen felszívódás, valamint a megnövekedett vasveszteség.
Ha valaki nem fogyaszt elegendő, vasban gazdag élelmiszert, megnő a vashiány kialakulásának kockázata. Ez előfordulhat növényi alapú étrend esetén, hiszen az állati eredetű ételek vastartalma alapjában véve magasabb a növényinél, ráadásul hatékonyabban szívódik fel és hasznosul. Ugyanakkor, ha tudatosan válogatjuk ki növényi alapú étrendünk összetevőit, akkor így is megfelelő mennyiségű vasat tudunk bevinni a szervezetbe. A lényeg, hogy nézzünk utána, mely növények tartalmazzák a legtöbb vasat, és építsük be ezeket étrendünkbe! De azzal is érdemes tisztában lenni, hogy a hüvelyesekben és a teljes kiőrlésű gabonákban lévő fitátok gátolhatják a vas felszívódását.
Vashiány alakulhat ki még akkor is, ha étrendünk egyoldalú és egészségtelen. Ilyenkor hiába eszünk húst, ha tápanyaghiányos az étrendünk, kevés a szervezetünk számára szükséges vitamin és ásványi anyag. Ha például sok péksüteményt, gyorséttermi ételt eszünk, kerüljük a friss zöldséget és gyümölcsöt – könnyen lehetünk vashiányosak.
Ha a vashiány oka a táplálkozási szokásainkból ered, az az étrend megváltoztatásával, tudatos étkezéssel, illetve szükség esetén szájon át történő vaspótlással orvosolható.
Vannak olyan betegségek, amikor a vashiány csak másodlagos probléma, és megszüntetéséhez először az alapbetegséget kell kezelni. Bizonyos esetekben nemcsak hatástalan, de akár kockázatos is lehet, ha a vaspótlással kezdünk, mert az a fertőzések súlyosbodásához és vasfelhalmozódáshoz vezethet.
Krónikus gyulladások, mint például a Crohn-betegség esetén a vas felszívódása gátolt a bélfalakból, így csak annak részleges regenerálódása után érdemes a szájon át történő vaspótlást elkezdeni. Hasonló a helyzet cöliákia esetén is, hiszen ilyenkor a károsodott bélbolyhok nem tudják a feladatukat ellátni. Ide tartoznak a parazitafertőzések is, amikor a vaspótlás csak akkor lehet hatásos, ha már megtörtént a férgek kiirtása a bélrendszerből. Krónikus fertőzések esetében maguk a kórokozók is „felhasználják” a bevitt vasat, így csak a fertőzés megszüntetése után érdemes megkezdeni a vas pótlását.
Nehezített lehet a vas felszívódása még például gyomor-bypass műtét után is, de előfordulhat az is, hogy bizonyos gátló anyagok akadályozzák meg a megfelelő vasbevitelt. Ilyen például a sok kalcium (a tejben), a tea, a kávé (hiszen tannint tartalmaznak) és a fitátok (amelyek a teljes kiőrlésű gabonákban és hüvelyesekben találhatók meg). Mindemellett bizonyos gyógyszerek, például egyes savcsökkentők vagy antibiotikumok is ronthatják a vas hasznosulását.
Megnövekedett vasveszteségről akkor beszélhetünk, ha a szervezetből hosszan tartóan vagy egyszerre nagy mennyiségű vas ürül valamilyen okból. Ilyen lehet az erős menstruáció, amikor is a nagy vérveszteséggel együtt sok vas is távozik. De ez történik belső vérzések, például gyomorfekély, daganatos betegségek vagy a nem szteroid gyulladáscsökkentők (például ibuprofen) hosszú távú használata esetén is.
Mit tegyünk, ha a vashiány a vaspótlás ellenére továbbra is fennáll?
Ha a vashiány vagy a már kialakult vérszegénység vaspótlás ellenére sem rendeződik, akkor érdemes – a megfelelő szakemberek segítségével – további lépéseket tenni, és megnézni, mi állhat a háttérben. Kezdjünk a vér-, illetve a vasanyagcserét mutató paraméterek vizsgálatával, hogy pontosabb képet kapjunk a szervezetben lejátszódó folyamatokról. Érdemes ellenőrizni, hogy a vaspótlás megfelelően történik-e, és nincs-e valamilyen tényező, ami gátolja vagy csökkenti a felszívódást. Zárjuk ki a rejtett vérveszteség lehetőségét (például székletvizsgálattal), illetve győződjünk meg róla, hogy nem küzdünk-e valamilyen felszívódási zavarral (például lisztérzékenységgel) vagy bármilyen egyéb, vashiányt okozó betegséggel.
A több mint félmillió gépelt oldalnyi szöveg az Arcanum sajtóadatbázisában is megjelent.
Azt nem tudtuk meg, hogy ki, hol és mikor jelenti be az eredményt.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
A létesítmény egyelőre arra vár, hogy újra kinyithassanak.