Hatástalan a vaspótlás? Mutatjuk a lehetséges okokat

Képzelje el, hogy van egy mély kút – ez a vashiányunk –, amelyet szeretnénk feltölteni. Öntjük bele a földet, de a kút csak nem akar betelni. Mi pedig nem értjük, hogy lehet ez, hiszen előre kiszámoltuk, mennyi földre van ahhoz szükség, hogy a kutunkat megtöltse. Mit tehetünk? Elkezdjük megvizsgálni a kút szerkezetét, és kiderül, hogy itt is, ott is lyukas, tehát hiába próbáljuk megtölteni, csak veszendőbe megy a beleöntött föld. Ezzel a hasonlattal szeretnénk megmutatni, hogy miért fontos megtudni a vastartalékok hiányának pontos okát a vaspótlás előtt, de akár közben is.

Mi a vas, és miért elengedhetetlen a szervezet számára?

A vas nélkülözhetetlen ásványi anyag, amelyet a szervezet nem tud előállítani, és számos élettani folyamatban részt vesz.

• Oxigénszállítás: a hemoglobin egyik fő alkotóeleme, amely lehetővé teszi az oxigén kötődését és szállítását a vérben.
• Energiatermelés: segíti a mitokondriumok működését, amelyek a sejtek energiatermeléséért felelősek.
• Kognitív funkciók: fontos szerepet játszik az agyműködésben, és segít megelőzni a szellemi hanyatlást.
• Immunrendszer támogatása: biztosítja az immunrendszer normál működését, így segít a fertőzések leküzdésében, a betegségekből való felépülésben.
• Izomműködés: az izmokban található, mioglobin nevű fehérjéhez kötődve a vas kulcsszerepet játszik a megfelelő izomműködés fenntartásában.

A vashiány okai

A vashiány kialakulásának több oka is lehet, ezek közé tartozik a nem megfelelő táplálkozás, az elégtelen felszívódás, valamint a megnövekedett vasveszteség.

Ha valaki nem fogyaszt elegendő, vasban gazdag élelmiszert, megnő a vashiány kialakulásának kockázata. Ez előfordulhat növényi alapú étrend esetén, hiszen az állati eredetű ételek vastartalma alapjában véve magasabb a növényinél, ráadásul hatékonyabban szívódik fel és hasznosul. Ugyanakkor, ha tudatosan válogatjuk ki növényi alapú étrendünk összetevőit, akkor így is megfelelő mennyiségű vasat tudunk bevinni a szervezetbe. A lényeg, hogy nézzünk utána, mely növények tartalmazzák a legtöbb vasat, és építsük be ezeket étrendünkbe! De azzal is érdemes tisztában lenni, hogy a hüvelyesekben és a teljes kiőrlésű gabonákban lévő fitátok gátolhatják a vas felszívódását.

Vashiány alakulhat ki még akkor is, ha étrendünk egyoldalú és egészségtelen. Ilyenkor hiába eszünk húst, ha tápanyaghiányos az étrendünk, kevés a szervezetünk számára szükséges vitamin és ásványi anyag. Ha például sok péksüteményt, gyorséttermi ételt eszünk, kerüljük a friss zöldséget és gyümölcsöt – könnyen lehetünk vashiányosak.

Ha a vashiány oka a táplálkozási szokásainkból ered, az az étrend megváltoztatásával, tudatos étkezéssel, illetve szükség esetén szájon át történő vaspótlással orvosolható.

Vannak olyan betegségek, amikor a vashiány csak másodlagos probléma, és megszüntetéséhez először az alapbetegséget kell kezelni. Bizonyos esetekben nemcsak hatástalan, de akár kockázatos is lehet, ha a vaspótlással kezdünk, mert az a fertőzések súlyosbodásához és vasfelhalmozódáshoz vezethet.

Krónikus gyulladások, mint például a Crohn-betegség esetén a vas felszívódása gátolt a bélfalakból, így csak annak részleges regenerálódása után érdemes a szájon át történő vaspótlást elkezdeni. Hasonló a helyzet cöliákia esetén is, hiszen ilyenkor a károsodott bélbolyhok nem tudják a feladatukat ellátni. Ide tartoznak a parazitafertőzések is, amikor a vaspótlás csak akkor lehet hatásos, ha már megtörtént a férgek kiirtása a bélrendszerből. Krónikus fertőzések esetében maguk a kórokozók is „felhasználják” a bevitt vasat, így csak a fertőzés megszüntetése után érdemes megkezdeni a vas pótlását.

Nehezített lehet a vas felszívódása még például gyomor-bypass műtét után is, de előfordulhat az is, hogy bizonyos gátló anyagok akadályozzák meg a megfelelő vasbevitelt. Ilyen például a sok kalcium (a tejben), a tea, a kávé (hiszen tannint tartalmaznak) és a fitátok (amelyek a teljes kiőrlésű gabonákban és hüvelyesekben találhatók meg). Mindemellett bizonyos gyógyszerek, például egyes savcsökkentők vagy antibiotikumok is ronthatják a vas hasznosulását.

Megnövekedett vasveszteségről akkor beszélhetünk, ha a szervezetből hosszan tartóan vagy egyszerre nagy mennyiségű vas ürül valamilyen okból. Ilyen lehet az erős menstruáció, amikor is a nagy vérveszteséggel együtt sok vas is távozik. De ez történik belső vérzések, például gyomorfekély, daganatos betegségek vagy a nem szteroid gyulladáscsökkentők (például ibuprofen) hosszú távú használata esetén is.

Mit tegyünk, ha a vashiány a vaspótlás ellenére továbbra is fennáll?

Ha a vashiány vagy a már kialakult vérszegénység vaspótlás ellenére sem rendeződik, akkor érdemes – a megfelelő szakemberek segítségével – további lépéseket tenni, és megnézni, mi állhat a háttérben. Kezdjünk a vér-, illetve a vasanyagcserét mutató paraméterek vizsgálatával, hogy pontosabb képet kapjunk a szervezetben lejátszódó folyamatokról. Érdemes ellenőrizni, hogy a vaspótlás megfelelően történik-e, és nincs-e valamilyen tényező, ami gátolja vagy csökkenti a felszívódást. Zárjuk ki a rejtett vérveszteség lehetőségét (például székletvizsgálattal), illetve győződjünk meg róla, hogy nem küzdünk-e valamilyen felszívódási zavarral (például lisztérzékenységgel) vagy bármilyen egyéb, vashiányt okozó betegséggel.

Phytotec Hungária Bt. – Hirdetés