Minden kornak megvannak a maga kedvenc kifejezései, amelyeket az egészséggel azonosítunk. Egy ilyen állandó, rendszeresen elhangzó szó a „szerves”, amiről a legtöbb embernek valami természetes, környezetbarát és mindenképpen egészséges dolog jut eszébe. Ezzel szemben viszont, ha valami „szervetlen”, az sokakban bizalmatlanságot szül, hiszen valamilyen nem természetes, esetleg vegyi eredetű anyagra asszociálnak.
De mit is jelent pontosan az, hogy egy anyag szerves? Röviden és egyszerűen: a szerves vegyületek alapja a szén, ami az élőlények (növények és állatok) alapvető alkotóeleme. A szerves anyagok az élet építőkövei, és mivel általában természetes forrásból származnak, így – ha bevisszük őket a szervezetünkbe – jellemzően jobban és könnyebben kötődnek sejtjeinkhez, tehát jobban hasznosulnak.
A sokak által „élettelennek” gondolt szervetlen anyagok ezzel szemben valóban nem biológiai eredetűek, vagyis nem élő szervezetből, hanem inkább ásványokból származnak, de mesterséges úton is előállíthatók. Ugyanakkor nélkülük a testünk működése lehetetlen volna: a víz, a só, valamint az olyan elemek, mint a vas, a kalcium vagy a magnézium mind szervetlen anyag, mégis létfontosságú szerepet játszanak az élet fenntartásában. A víz például a sejtek közötti kommunikáció és a tápanyag-szállítás alapja, a nátrium és a kálium a sejtek elektromos működését szabályozza, a kalcium pedig nemcsak a csontok szilárdságához kell, hanem az izmok összehúzódásához és az idegimpulzusok továbbításához is. Jól látható, hogy ezek nélkül a szervezet nem tudná fenntartani a létfontosságú folyamatokat – a „szervetlen” tehát korántsem negatív jelző.
Káros szervesek, hasznos szervetlenek
Az a feltételezés, hogy minden szerves anyag automatikusan pozitív hatású a szervezetre, könnyen megcáfolható. Gondoljunk csak a cukrozott üdítőkre, amelyekben a szerves cukorféleségek túlzott fogyasztása elhízáshoz, inzulinrezisztenciához és fogszuvasodáshoz vezethet. Vagy a cigarettára, amelynek nikotintartalma szerves eredetű, mégis az egyik legkárosabb függőséget okozó vegyület. A kozmetikumokban is találunk szerves komponenseket, mint például a mesterséges illatanyagok és tartósítók, amelyek egyeseknél allergiás reakciót válthatnak ki. Ezzel szemben a jódozott só egy szervetlen jódforrás, amely segít megelőzni a pajzsmirigyproblémákat. A kalcium-karbonát vagy magnézium-oxid megtalálható számos vitamin- és ásványianyag-készítményben, és fontos szerepet játszanak az idegrendszer és a keringés egészségében.
Vas – kicsi elem, nagy jelentőséggel
A szerves és szervetlen különbséget, valamint a testünkben zajló izgalmas folyamatokat megismerhetjük a vason keresztül is. A vas az egyik legfontosabb nyomelem, amelynek jelenléte kulcsfontosságú az oxigénszállításban. A hemoglobin, a vörösvérsejtekben található fehérje vasat tartalmaz, és ez köti meg az oxigént, amelyet a sejtekhez juttat. Ha a szervezetben kevés a vas, a sejtek nem jutnak elegendő oxigénhez – ennek következménye a fáradékonyság, a sápadtság, a fejfájás, a szédülés és a csökkent koncentráció. A nők, a várandósok, a serdülők és a sportolók különösen hajlamosak a vashiányra, ezért számukra kiemelten fontos a megfelelő vasbevitel.
A vas tehát nemcsak egy ásványi anyag a sok közül, hanem a test „energiaellátó rendszereinek” egyik legfontosabb, kémiailag szervetlen eleme.
Mi az előnye a szerves anyagoknak a felszívódás szempontjából?
Egy táplálékkiegészítő vagy vitamin esetében nagyon fontos a felszívódás, azaz, hogy a bevett tablettát jól hasznosítja-e a szervezetünk, vagy egyszerűen kiürül anélkül, hogy hasznosulna. Ez általában több tényezőtől függ a vas esetében is. A gyomor savassága, a táplálék összetétele, a C-vitamin jelenléte vagy hiánya mind befolyásolja, mennyi vas jut be a véráramba.
A C-vitamin például segíti a vas oldhatóságát és felvételét, míg a kávéban, teában található csersavak, valamint a teljes kiőrlésű lisztből készült ételek fitátjai gátolhatják azt. Ezért nem mindegy, mikor és mivel fogyasztjuk a vasat. A szervezet számára tehát nemcsak az számít, mennyi vas kerül be, hanem az is, milyen formában és milyen környezetben.
A szervetlen vasformák, mint a vas-szulfát, egyszerűbb szerkezetűek, és bár ezek is pótolják a vasat, felszívódásuk gyakran kevésbé hatékony, és emésztőrendszeri mellékhatásokat (például hasfájást, székrekedést) okozhatnak. Ugyanakkor, ha a vas összekapcsolódik egy másfajta vegyülettel, létrejöhet egy olyan szerves vegyület, amit a szervezet jobban képes hasznosítani. Ennek az az oka, hogy természetes kötésük révén kíméletesebben jutnak át a bélfalon. Ilyen például a vas(II)-glükonát, a vas(II)-biszglicinát vagy a vas(III)-polimaltóz komplex. Ezekben a vas szerves molekulákhoz – például cukor- vagy aminosavhoz – kötődik.
Összefoglalva: a szervetlen anyagok – például a vas, a kalcium és a kálium – alapvető fontosságúak és nélkülözhetetlenek az élethez. Az, hogy egy anyag szervetlen, egyáltalán nem jelent hátrányt – a szervezetünknek éppúgy szüksége van rájuk, mint a szerves vegyületekre. Ugyanakkor a test általában hatékonyabban hasznosítja a szerves formákat, mivel ezek könnyebben szívódnak fel a bélfalon keresztül. Éppen ezért például vaspótlás esetén gyakran előnyösebb a szerves kötésű készítmények választása — kizárólag a jobb felszívódás miatt.
Phytotec Hungária Bt. - Hirdetés
