#zhvg

Hippiközösségek vagy újhullámos szövetkezetek – mit tudnak az ökofalvak?

Praktikus, helyi megoldások a globális problémákra, ígéri az ökofalvak mozgalma. De mégis hogyan képzeljünk el egy ökofalut vagy ökoközösséget? Hogy alakul ki, mi hozza és tartja össze az embereket, kinek érdemes belépni, és egyáltalán, meddig bővülhet egy ilyen csapat? Tényleg hippiközösségek vagy ennél többet is tudnak az ökofalvak, és mit adhatnak azoknak, akik nem költöznének ezért vidékre? Válaszok egy Balatonhoz közel alapított közösség tagjaitól.


Bukásra áll az emberiség a globális felmelegedés megfékezésében

Egyetlen olyan mutatót sem tudott idézni a globális klímavédelem helyzetét elemző jelentés, ami megfelelő ütemben javulna ahhoz, hogy teljesüljenek az idén tíz éves Párizsi klímaegyezményben kitűzött célok. Túl sok szenet használunk még az áramtermeléshez, túl sok erdőt pusztítunk el, túl sok pénzzel támogatjuk a fosszilis energiahordozók használatát.




zCast: Hogyan távolított el a természettől a mindennapi mókuskerék, és hogyan keveredjünk vissza?

A munkáról, a hozzá való viszonyról, ennek a viszonynak megváltoztatásáról esik szó a zCast friss adásában. Milyen régóta van velünk a mai értelemben vett munka, hogyan működtek előtte az emberek és a közösségek, miként távolított el a természettől, és mi okozza, hogy állandóan rohanunk magunk után, és semmire nem jut idő? És hogy kapcsolódik mindehhez Jane Goodall, az irokéz népcsoport és a hét generációs gondolkodás?







Szárazság, hőség, új betegségek: hogyan lehet ellenálló növényeket nemesíteni, hogy ötven év múlva is legyen mit enni?

A kedvezőtlen időjárási körülményeknek csak az egyik a most is pusztító aszály, amely jócskán csökkentette az idei terméshozamot. Az ezeknek a hatásoknak jobban ellenálló fajták kifejlesztése azonban hosszú idő, a nemesítőknek jó 30 évre előre kell látni, mi lesz majd a kihívás akkor. Mészáros Klára nemesítővel nemcsak ebbe a jövőbe pillantunk be, hanem a nemesítés kulisszatitkaiba a génszerkesztés lehetőségeibe is.


Háborút indított a kormány a városi varjak ellen, de kicsi az esélye a szuperintelligens, agresszív állatokkal szemben

Kijött egy friss agrárminisztériumi rendeletmódosítás, amivel a Magyarországon élő, a vidéki üldöztetés elől városokba betelepülő fajt tanítanák móresre. Az nem meglepetés, hogy a rendeletről nem egyeztettek a legfőbb érintettekkel vagy az ő érdekeiket képviselőkkel, ahogy az sem, a kormányzat intézkedése inkább tűnik pótcselekvésnek, mint átgondolt lépésnek. Pedig egyre több a panasz az állatokra.


Azt hinnénk, hogy vidéken mindenhol gazdagabb az élővilág, de néha a városok rávernek a falvakra

Az erdők övezte falvak jobbak a biológiai sokféleségben, de még a városok erdős agglomerációs övezetei is rávernek a mezőgazdasági tájak közt fekvő kistelepülésekre, ha fajok számát nézzük. Igaz, itt van egy kis turpisság. Magyar kutatók jóvoltából most először kaphattunk képet a falvak biodiverzitásáról, és kiderült, lenne mit javítani rajta.




zCast: Az MI terjedésével egy energiazabáló új ország tűnt fel a bolygón

A mesterséges intelligencia terjedésével olyan, mintha egy új Németország jelent volna meg teljes energiaszükségletével a Földön. Egy ilyen keresésnek a hagyományoshoz képest 30-40-szeres az energiafelhasználása, de hiába kerülnénk, akár környezettudatosságból, a keresők első találatai, vagy akár a prezentációnk készítése során felugró javaslatok mögött is ott rejtőzik már. A zCast idei tavaszi évadának záróadásában Rab Árpád jövőkutatót faggatja Fait Federika az MI környezeti és társadalmi hatásairól, fenntarthatóságáról.



Juhhimlő jelent meg a szomszédban, van-e okunk aggódni?

Súlyos betegség, amely gazdasági károkat is okozhat, a Romániában azonosított juhhimlő, bár viszonylag alacsony a kockázata, hogy Magyarországra is átterjedjen. A fertőzés eleve egy, a közös határtól távoli megyében ütötte fel a fejét, és a tavalyi 3 mázsányi juh- és kecskehús-behozatallal sem mondhatnánk, hogy meghatározó lenne az ágazat a két ország közötti külkereskedelemben. Azért vannak kockázatok.


Befűthetnek a kormánynak klímaváltozás ügyében az Ab-döntés után

Komoly eszközt kaptak a kezükbe a klímaváltozás ügyét szívükön viselők a klímatörvényt részben megsemmisítő alkotmánybírósági határozattal. A kormány immár nemcsak, hogy nem háríthatja át a teendőket a jövő generációkra, de le sem szerelheti őket azzal, hogy „De hát van klímatörvény!”. A döntésből fakadóan korábbi törvények alkotmányossága is stabilabban kérdőjelezhető meg, legyen szó akár a kútamnesztiáról, a tarvágásról, vagy épp a vízmegtartás hiányáról.


Egyre inkább kísért a 2022-es nagy aszály

Több szempontból – csapadékanomália, talajszárazság – is hasonló a három évvel ezelőtti durván száraz nyárhoz az idei kiindulóhelyzet. Azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy most már a Kisalföldön is aszályos állapotok uralkodnak.