Kérészvédő fénysorompót szerelnek fel a Megyeri hídra is – derül ki Kriska György biológus, az ELTE Biológiai Intézetének docense posztjából, aki a Víz Világnapja alkalmából adott hírt a fejleményről. Ez az eszköz arra szolgál, hogy elterelje a rajzó dunavirágokat az aszfalttól. A dunavirág a tiszavirághoz hasonló ízeltlábú, amely az utóbbi 1-2 évtizedben tért vissza a Dunára, ahonnan évtizedekig hiányzott.
A fénysorompók a híd járófelülete alatt kaphatnak majd helyet – ezen a héten zajlott az első helyszíni, szakértői szemle telepítésük előkészítése érdekében –, a funkciójuk pedig, hogy a vízfelszín közelében tartsák a civilizációs fényszennyezéssel megzavart dunavirágok kifejlett egyedeit, amelyek nyár vége felé rajzanak, jellemzően nagy intenzitással (a nyitókép is egy ilyen rajzás idején készült, fotó: Kriska György).
A fényszennyezéssel megzavart, petézni készülő kérészeket vonzza a hídon telepített közvilágítás, utána összekeverik az aszfaltot a folyó felszínével, és ott raknák le petéjüket. A hidak ily módon ökológiai csapdaként viselkednek, így számolatlanul pusztulnak el a rovarok és utódaik. A fénysorompók révén viszont – amilyeneket három éve az Árpád hídra, több mint 10 éve pedig a tahitófalui Tildy Zoltán hídra is felszereltek – nagyobb számban maradnak a vízfelszín közelében, ahol sikerrel szaporodhatnak.
A biológus a fénysorompó jelentőségét a budapesti ivóvízbázis vízminőségére kifejtett hatásával világítja meg: az eszköz által megóvott dunavirágok lárvája ugyanis a medernek azt a felső rétegét tartja karban, amelyen keresztül a Duna vize eljut város vízellátását biztosító parti szűrésű csápos kutakhoz. A lárvák tevékenységének köszönhetően például „intenzíven folyhat a szerves szennyezők mikrobiális lebontása, a természetes víztisztítás”. Bővebb információért érdemes elolvasni a biológus posztját.
https://hvg.hu/gazdasag/20230901_dunavirag_keresz_termeszetvedelem_fenysorompo_arpad_hid_kriska_gyorgy
