Rendszerszintű kockázatot jelent a gazdaság számára is a biodiverzitás csökkenése, aminek hatásait nem ússzák meg a vállalkozások sem. A képlet pofonegyszerű:
közvetve vagy közvetlenül, végső soron minden vállalkozás a természettől függ,
ha utóbbi válságba kerül – valójában már most nagyon súlyos válságban van –, akkor a cégek is lehúzhatják a redőnyt. Erre pedig a mind a vállalkozásoknak, mind a pénzügyi rendszernek fel kell készülnie.
https://hvg.hu/360/20260307_partha-dasgupta-termeszeti-toke-planet-budapest-expo-2026-fenntarthatosag-klimavaltozas-okologiai-valsag-kozgazdasagtan
Ehhez kíván úttörő módon segítséget nyújtani a Biodiversity Finance (kb. a biodiverzitás pénzügyei) című angol nyelvű szakkönyv, amelyet a napokban mutattak be a Corvinus Egyetemen könyvtárában.
A helyszín nem véletlen, a Palgrave Macmillan gondozásában megjelent könyv ötletgazdája, társszerzője és -szerkesztője, Naffa Helena, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, az egyetemen működő Fenntartható Pénzügyek Kutatóközpont alapító igazgatója, aki arra figyelmeztetett, hogy rendszerszintű problémáról beszélünk, ami rendszerszintű megoldásokat követel.
Naffa Helena a könyvbemutatón
Corvinus Egyetem
Miközben a pénzügyi rendszer már hozzászokott, hogy számításba vegye a klímaváltozást, és kezelni a vele kapcsolatos kockázatokat, a vele tandemben jelentkező ökológiai válság jelentőségét csak az utóbbi néhány évben ismerték fel. A docens felidézett egy három évvel ezelőtti, felelős befektetők számára szervezett konferenciát, ahol az egyik vagyonkezelő menedzser megjegyezte:
Nincs hova menekülni a természeti problémák elől. A diverzifikáció itt már nem segít.
Már nem elég elkerülni például a legszennyezőbb iparágakat, mert azok káros hatásai így is utolérnek. A bemutatón emlékeztettek, a Világgazdasági Fórum becslése szerint a globális GDP közel fele közepes vagy magas mértékben függ a természeti rendszerek állapotától. Mindez azt is jelenti, hogy már a hatalmas vagyonok kezelői is felismerték: hiába próbálják megőrizni a befektetések értékét, már nem tudják csökkenteni kitettségüket az ökológiai válságnak.
A kiadvány a maga nemében úttörőnek tekinthető – emelték ki a bemutatón –, miután először kapcsolja össze a biodiverzitást és a pénzügyeket.
Naffa Helena, a könyv társszerkesztője
Corvinus Egyetem
Egyrészt azt igyekszik körüljárni, hogy miféle pénzügyi, igazgatási, társadalmi hatásokkal jár a biológiai sokszínűség csökkenése, és milyen eszközök állhatnak a vállalatok, a pénzügyi intézmények és a hatóságok rendelkezésére, hogy lassítsák vagy megállítsák az ökológiai, végső soron a gazdasági válságot. Megvizsgálják a bioszféra pusztulásának számos aspektusát, ideértve annak egyes iparágakra gyakorolt hatásait, a vele kapcsolatos kockázatértékelési stratégiákat, befektetési lehetőségeket, a politikai környezetet, és a jövőbeli kilátásokat, gyakorlati példákkal, esettanulmányokkal.
A könyv – mint a róla szóló közleményben írják – rávilágít arra, hogyan lehet mérhető, számszerűsíthető kockázatként kezelni a természet pusztulását a pénzügyi rendszerben – mindez ugyanis hatással van az ellátási láncokra, a vállalatok értékére, a hitelkockázatukra, és a pénzügyi stabilitásra. Mint Naffa Helena megjegyezte, „a terület akár kulcsszerepet is játszhat a biológiai sokféleség megőrzésében, ha stratégiai eszközként kezelik”.
Az, hogy már a pénzügyi terület is keresik a megoldásokat az ökológiai válságra önmagában is jelzi, hogy tényleg nagy a baj. Akárcsak – mint egy közelmúltbeli előadáson elhangzott – az, hogy egyre gyakrabban jutnak el a nemzetközi bíróságokig a planetáris válsággal kapcsolatos ügyek.
https://hvg.hu/zhvg/20260228_klimavaltozas-okologiai-valsag-planetaris-valsag-kornyezetjog-klimaperek-sulyok-katalin-jordan-ferenc
A válság kezelésével kapcsolatban ugyanakkor gyakran előkerül az a kérdés, hogy vajon a jelenlegi gazdasági rendszeren belül kell-e keresni, lehet-e találni a megoldást vagy túl kell lépni rajta és alternatív megközelítésekre van szükség, mint például a nemnövekedés. Naffa Helena a HVG ezzel kapcsolatos kérdésére elismerte, hogy az ökológiai közgazdászok, akik már jó 50 éve keresik a megoldásokat a válságra, későn eszmélő újoncként üdvözlik a pénzügyi szakértőket a területen, ám ők visszakérdeznek: de 50 év alatt sikerült?
„Fontolóra lehet venni az alternatív növekedési modelleket, de egyúttal figyelembe kell vennünk a hagyományos pénzügyi rendszert is, és olyan módon újragondolni, átalakítani az üzleti modelleket, hogy elérjük ugyanazt, amint a nemnövekedés mellett érvelők szeretnének.” Szerinte a kérdés nem a nemnövekedés, ami abból a logikából fakad, hogy nem lehet a végtelenségig növekedni, ugyanis
Növekedhetünk, ha nem a természet kárára tesszük,
hanem a fogyasztás, a hulladéktermelés visszafogásával, a hatékonyság növelésével.
https://hvg.hu/zhvg/20251112_Urge-Vorsatz-Diana-Pogatsa-Zoltan-vita-klimavaltozas-nepessegnovekedes-kibocsatas-csokkentes-fogyasztascsokkentes-klimaigazsagossag
