A megszokottnál 50 százaléknál magasabb, de határértéken belüli eredményeket mutattak a Szeged Tudományegyetem hétvégi mérései. A magasabb értékeket szerintük egyértelműen a Parajdról érkező só okozza.
Több tízmilliós kárt is okozhatott az a gazdálkodó, aki a főváros szerint illegálisan kaszált le több mint 4 hektár gyepet Óbudán, a Mocsárosdűlőben. Az egyébként védett gyep egy ugrásra képtelen fokozottan védett szöcskefaj otthona.
Újabb, pusztító fejezete nyílt a parajdi sóbánya katasztrófájának a héten: egy felelőtlennek bizonyult döntés nyomán sós víz folyt a Korond-patakon át a Kis-Küküllőbe. A felsőbb szakaszokon óceánokhoz mérhetően vált sóssá a valaha kristálytiszta patak vize, amibe így minden édesvízi élőlény belepusztul. A sós lé a Maroson keresztül várhatóan Magyarországot is eléri. Kérdés, mennyire hígul fel addig, és meddig lesz még utánpótlása. Akár egy évtizedbe is telhet, hogy helyreálljon a Küküllők élővilága.
Már több mint két magyarországnyi területen égett le az északi vadon.
Mezőgazdasági szempontból nem indul kedvezően a nyár: egyre fokozódik az aszály, az első hőhullám is megérkezett. A hétvégén jön egy hidegfront, de nem hoz sok csapadékot.
Kétötödük, bár nem sokkal többet. Tízből kilenc viszont azt várja, hogy az állam költsön többet a megújulókra, derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Azzal már nagyjából tisztában vagyunk, hogy mennyire befolyásolhatják karbonlábnyomunkat közlekedési, hűtési, fűtési és fogyasztási szokásaink, viszont eddig kevés szó esett a digitális karbonlábnyomról. Pedig – mint Huszics György a Carbon.crane társalapítója és ügyvezetője, a zCast új adásának vendége mondja – hiába nincs mobilunknak kipufogója vagy kéménye, mégis kapcsolódik hozzá kibocsátás. De vajon mennyi?
A kimerülő erőforrásoktól jutott el a megújulókig, a halgazdaságoktól a teljes bioszféráig Sir Partha Dasgupta cambridge-i közgazdász, akinek 2021-es jelentését mérföldkőnek tekintik a közgazdaságtan és a természet kapcsolatának újragondolásában: közgazdásznyelven magyarázta el az ökológiai válságot. A professzor azt mondja, a kormányok nyitottak a természet védelmére, de nem tudnak mit kezdeni vele, mert nem ismerik a természeti tőke gazdaságtanát. Budapesten beszélgettünk vele.
Nem jól mutatja a GDP az emberiség fejlődését, mert nem számol egy nagyon fontos összetevővel, amit nem kezelhetünk korlátlanul kiaknázható erőforrásként. Pedig már akkorák az igényeink, és olyan ütemben használjuk ki a természetet, hogy az egyre inkább a kárára válik. Mintha minden halat kihalászna a tóból a helyi halgazdaság. Partha Dasgupta közgazdász, a Cambridge-i Egyetem professzora a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen igyekezett közgazdász-nyelvre lefordítani az ökológiai válságot, ami egyben a végletekig kifacsart természeti tőke válsága.
Már zajlik a tereprendezés, miközben a főváros azon dolgozik, hogy védetté nyilvánítsa a területet. Kiszivárgott egy látványterv is, ami alapján drasztikusan csökkenhet a zöldterületi arány.
A címben kissé átdolgozva idézett metaforát Zlinszky János biológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára hozta egy minapi beszélgetésen, amin Gelencsér András kémikussal és Ürge-Vorsatz Diána fizikussal beszélte át a klímaválság helyzetét. Szó esett a polikrízisről, a fogyasztás szent tehenéről, a zöld diktátorokról és a nemnövekedésről. Mit tehetnek a politikusok, a társadalom, az egyének és a kutatók? Sokféle kérdésre sokféle válasz jött a keresztény tanításból kiinduló biológustól, a borúlátó levegőkémikustól és az optimista fizikustól.
Hogyan hat egy bank kibocsátáscsökkentési törekvéseire, ha egy korszerűtlen Kádár-kocka megvásárlására ad hitelt? Mennyit számít fenntarthatósági szempontból, ha csak saját működését állítja át zöldre? Mi a gond azzal, ha bankunk az orrunk alá dörgöli a vásárlásainkhoz kapcsolható kibocsátásunkat? Többek között erről is szó esik a zCast friss adásában, amelyben a pénzügyi szektor fenntarthatóságát vizsgáljuk, de bepillantunk saját zsebünkbe is.
Halat fogott az Ipolyban, és megette.
Sötétben kell indulni, sötétedésig maradni, csendben osonni, hogy a maga teljességében élhessük át a kék vércsék angolai világtalálkozóját. Nagy dumás spanyol fotósok, madárfelismerésben bajnok ornitológus, elképesztő tömegben nyüzsgő-vijjogó ragadozó madarak. Riport Mungo-külsőről, ahol a világ összes kék vércséje megfordul márciusban.
Álmaikat kergetve, agrármérnökként, de zöldségtermesztéshez zöldfülűen költöztek vidékre, hogy ökogazdálkodásba vágjanak Dezsény Zoltánék. Közel tíz év megfeszített munkája után állt össze kis léptékű, vegyes ökológiai zöldségtermesztéssel foglalkozó kertészetük. A társalapító nem rejti véka alá, hogy vannak buktatók, és hogy a munka összetettségéhez képest szerény a jövedelem, mégsem elégedetlen. „Magával ragadott a szabadság és a teremtést magában hordozó életforma” – mondja. Egy adás (nem csak) azoknak, akik vidéken gazdálkodva kezdenének új életet.
Akár 2 milliárdos bírságot is kaphatnak a szabálysértő nagyvállalatok.
Újabb szigorításokról számolt be Nagy István agrárminiszter a ragadós száj- és körömfájás-kitörésekkel kapcsolatban kedden: elhalasztanak egy túrát, az állattelepeknek pedig melegen ajánlják a járványügyi terv elkészítését. Újabb esetek nincsenek, de zajlik a nyomozás, hogyan kerülhetett Magyarországra 50 év után ismét a veszélyes vírus. A miniszter belengette az állami sertésfelvásárlást is.
MÁV-területen történt a favágás a zuglói körvasút mentén. A sok évtizedes fekete nyárt a napokban vágták ki tövestül, a helyieket megdöbbentette a fejlemény. Frissítés: megkeresésünkre a MÁV jelezte, próbálták, de nem lehetett megmenteni a fát.
A greenwashingról biztos, hogy hallott, de belegondolt abba, hol találkozhat vele a leggyakrabban? A sarki kisboltok vagy szupermarketek polcain. Hogyan ismerhetjük fel, mit tehetünk fogyasztóként, és mit kellene tenniük a cégeknek, hogy hitelesen állíthassák, valóban a lehető leginkább fenntartható forrásból és módon kerül asztalunkra a mindennapi betevő? A zCast idei ötödik adásában rendet vágunk a zöld logók, plecsnik és a tojásdobozok boldog tyúkocskái között.
Jelentős mértékben nőtt az éjszakai égbolt felé sugárzott fény minden hazai akkugyárnál, ami az emberek és az élővilág számára sem kedvező. A fényszennyezés ellen azonban vonatkozó törvény híján nehéz fellépni, bár a hazai hatóságok sem arról híresek épp, hogy az akkugyárak körmére néznének.
