A spárgatermesztés hazai központjában, Csengődön, egy 8 hektáros spárgaföldön jártunk, ahol Somogyi Nóra okleveles kertészmérnök avatta be a hvg.hu-t a spárgatermesztés fortélyaiba.
A Türk Tanács aszálymegelőzési intézetéről szóló megállapodást lengetett be Taskentben Szijjártó Péter külügyminiszter, aki azt is elárulta, hogy egy múlt század közepén kidolgozott, de világhírű magyar technológiával szállhatunk be az üzbég atomerőmű-építésbe.
Tavasszal feléledhet bennünk a vágy, hogy otthon, vetőmagról termesszünk zöldségnövényeket. De sok mindenre figyelnünk kell, lakásban a növény fejlődése jóval bizonytalanabb, mint a kertészetben megvett palántánál.
Az emberi tevékenységek több, főleg délkelet-ázsiai országban járulnak hozzá ahhoz, hogy a természetes süllyedés súlyosbodjon. Van olyan kínai város, amely évente 5 centiméterrel kerül mélyebbre.
A túlnyomó többség a természetkárosítás elleni hatékonyabb fellépést és a természeti területek beépítések tilalmát várja természet- és klímavédelem ügyében a kormánytól. A WWF friss felmérése alapján az egész ország egységes az ügyben, csak egy kérdés volt megosztó, hogy megfelelő klímacélokat tűztünk-e ki magunk elé.
Az energiafelhasználásunkat leginkább mélyfelújítással csökkenthetjük, de a háztartási rendszereink megfelelő kiválasztásával és rendszeres karbantartása is sokat segíthet.
A hazai tormatermesztés központjában beszélgettünk a Szávó családdal, akiktől megtudtuk, hogy a Hajdúsági torma nem csak a talaj minősége és a kedvező éghajlat miatt világhíres, hanem a kézimunka miatt is, hiszen "a torma olyan, mint egy kisgyerek, sok törődést igényel".
Szerdán vált hatályossá a medvék megelőző kilövését lehetővé tevő rendelet Romániában. Összesen 220 medvét lőhetnek ki idén, a kvótát arányosan osztják el a leginkább érintett megyék között.
Budapesten beszélgettünk olyan ukrajnai menekültekkel, akikben fel sem merült, hogy hátrahagyják az állataikat. Marina több mint 30 állattal, Julia családja egy 35 kilogrammos labradorral érkezett Budapestre. De mi a helyzet a Kijevben maradt állatokkal és a menhelyekkel?
Kiszámolták mennyibe kerül azok gyógyítása, akiket a fűtéshez és főzéshez elégetett fosszilis tüzelőanyagok füstje betegít meg. Magyarország a legtöbbet fizetők közé került.
Nemcsak szénraktárak, de rekreációs és gazdasági, valamint védelmi funkciójuk is van az erdőknek: utóbbi révén tompítják a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait. Már amennyiben maguk is ellen tudnak állni a globális felmelegedés és az emberi tevékenység gyakran pusztító kettősének. Ehhez elengedhetetlen a jó immunrendszer, amihez sokféle erdei élőlényre, mindenféle fajta őshonos, vegyes korú fára és cserjére, holt- anya- és habitatfák jelenlétére is szükség van. A klímaváltozás mindennapjainkra gyakorolt hatásairól szóló sorozatunkban Aszalós Rékával és Ódor Péterrel, az Ökológiai és Botanikai Intézet Ökológiai Kutatóközpontja erdőökológusaival beszélgettünk arról is, hogy ugyan a hazai erdők zöme elsődlegesen gazdasági célt szolgál, de örökerdőként kezelve sokkal többet is kihozhatunk belőlük mint épület- és tűzifát, pláne ha táji léptékben gondolkodunk.