Több-e a roma, kevesebb-e a keresztény? Ez néhány hónappal az októberben kezdődő felmérés után derülhet ki, de az előzményekről kis népszámlálás-történelmet mutatunk.
A magyar kötettel zárult egy 16 kötetes német holokauszt-dokumentumkiadvány. Alul- és fölülnézetből egyaránt átélhető benne a történelem.
Az ördög a részletekben lakozik – derül ki (ismét) Karsai László történész, a Mozgó Világ legutóbbi, 2021/1 számában megjelent elemző tanulmányából, amely azt a bevett közvélekedést cáfolja, hogy a 1941-es XV. törvény módosítása szolgai másolata lenne a hitleri Németország 1935-ös „fajvédelmi” törvényének.
Nem kivándorolt, csak a háború miatt Amerikában rekedt – nyilatkoztatta ki Bartók Béla halálának minapi évfordulóján a Magyar Nemzet című kurzusorgánum. Pedig a kételyeivel egész életében vívódó zeneszerző nyolcvan éve, a ma ismét fojtogató morális légszomj miatt döntött „önkéntes meneküléséről”.
Hűtlenül hátat fordított hazájának Bartók Béla 1940-ben, vagy hiperérzékeny művészként emigrálásával kívánt félhangosan tiltakozni a mind erőteljesebben jobbra forduló magyar politika ellen? A világon a legismertebb magyar komponista halálának (szeptember 26-i) hetvenedik évfordulóján számos emlékezés járta körül a bartóki életút ezen „talányos fordulatát”.
Nem a zsidótörvényeket támogató, nácibarát Hóman Bálintnak kellene szobrot állítani, hanem Lázár Andornak, aki szembeszállt az őrülettel.
Hogyan lett a nemrég a viták középpontjába kerülő Matolcsy Mátyás fiatalon berobbant sztárközgazdászból Szálasi Ferenc nyilaspártjának egyik legaktívabb résztvevője és a zsidók deportálásának egyik szellemi megalapozója. A HVG tizenkét évvel ezelőtti cikkét annak nyomán vettük elő, hogy a már akkor is idézett Ungváry Krisztián egy nemrég megjelent cikke miatt élesen bírálta az egykori nyilas politikus rokonát, Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert.
Az ONCSA-programot is a Belügyminisztérium működtette a két világháború között - erről beszélt a belügyminiszter a Népszabadságnak. Ez a program azonban kötődik a zsidótörvényekhez is - erre Szikra Dorottya szociálpolitikus-kutató mutatott rá a hvg.hu-nak.
A nemzeti együttműködés szellemében kellene széleskörűen megvitatni az alkotmánytervezetbe bekerült megállapítást, miszerint a magyar állam 1944 márciusában elvesztette önrendelkezését, amely csak 1990-ben állt vissza – javasolja Ungváry Krisztián történész. Szerinte ez így túlságosan leegyszerűsítő, gátolja a szembenézést a múlttal, ráadásul lehetőséget ad rá, hogy történeti kutatásokat az Alaptörvényre hivatkozva támadjanak.
Érdemes eltűnődni azon különbségen, amely a két világháború közötti korszaknak a hazai politikára meghatározó befolyást gyakoroló két miniszterelnöke, Teleki Pál és Bethlen István nézetei között állt fenn a „zsidókérdés” megítélésében.
Három miniszter és egy államtitkár ellenzése után vajon mit tesznek a „civilek”?
Hóman Bálint politikai tevékenysége védhetetlen és vállalhatatlan – nyilatkozta ki az utóbbi napokban az Orbán-kormány immár három minisztere is. Csak hát „a megbízatásom előtt hozott döntést az Igazságügyi Minisztériumnak” végre kellett hajtania – indokolta Trócsányi László, hogy tárcája miért támogatja mégis 15 millió forinttal a háborús bűntett vádja alól nemrégiben rehabilitált történész-politikus Székesfehérvárott felállítandó szobrát.
Értékmentők címmel 32 magyar képzőművész - köztük Ámos Imre, Gedő Ilka, Perlrott Csaba Vilmos, Jankay Tibor - mintegy 100 alkotásából nyílik kiállítás csütörtökön a Magyar Zsidó Múzeumban, a május 20-ig tartó Goldmark Fesztivál kezdőrendezvényeként.
