Több technikai akadály és a klímaváltozás is lassíthatja a szélkerekek fejlődését. A szerény és államilag hibernált magyar szélerőműpark teljesítményét viszont már azzal meg lehetne többszörözni, ha a jelenlegi turbinákat kicsit nagyobbakra cserélnék.
Az olasz és amerikai kutatók szerint olyan napelemeket kell telepíteni a mezőgazdasági területek fölé, amelyek csak a fény egy bizonyos spektrumát engedik át. Ezzel nemcsak a növények járnak jól, de még energiát is lehet termelni.
Egy friss tanulmány szerint a bányák tárnáiba homokot kellene szállítani akkor, amikor kevés zöldenergia áll rendelkezésre.
Egy év alatt 54 ezer tonnával kevesebb szén-dioxid juthat a levegőbe egy új kínai szélturbinának köszönhetően. Az egység az eddigi legnagyobb, amit építettek.
Európai zöldpárti politikusok felkérésére végzett átfogó elemzést a finn LUT Egyetem kutatócsoportja. Több forgatókönyvet is vázol, amelyek közül a leginkább ambíciózus az, amelyik már 2035-re reális lehetőségként vázolja a teljes zöld átállást. Az eggyel kevésbé merész, éppen ezért valószínűbb számítás szerint 2040-re, vagyis tíz évvel a most elfogadott határidő előtt teljesülhetnek az uniós klímacélok.
A leggyakrabban előforduló elem az univerzumban egyben remek üzemanyag is, csak az baj vele, hogy 3 dollárral drágább kilója az ideálisnál. Legalábbis a zöldnek, a hidrogén ugyanis több színben is kapható, attól függően, mennyire környezetszennyezőt szeretne az ember. Képbehozó a jövő üzemanyagáról, otthon is reprodukálható kísérlettel.
A perovszkit napelemek olcsóbbak és hatékonyabbak lehetnének a szilíciumalapú technológiánál, ám instabilitásuk miatt eddig nem terjedtek el. Most azonban áttörést értek el a fejlesztésükben a svájci tudósok.
A svájci Nant de Drance Hydropower Plant nevű erőművet még 2022 nyarán kapcsolták be, mostanra pedig teljes kapacitáson pörög.
Az amerikai mérnökök egy olyan napelemet készítettek, ami csupán 15 mikrométer vastagságú, így egy szövetre felragasztva gyakorlatilag bárhol bevethető.
Kína egy 43,3 GW kapacitású szélerőművet húzna fel a Tajvani-szorosban, ami 13 millió háztartás számára termelhet elegendő villamos energiát.
A francia TSE nevű vállalat arra kíváncsi, lehetséges-e a napenergia ipari mértékű termelése úgy, hogy a paneleket nem a mezőgazdasági területek helyére, hanem azok fölé szerelik.
Átdolgozta környezetvédelmi stratégiáját a Samsung. Az új terv részeként az elektronikai óriás az évtized végéig több mint 7 billió dél-koreai wont, azaz 2 billió forintnál is több pénzt fektet be zöld kezdeményezésekbe.
A brit partoktól 89 kilométerre telepítették a Hornsea 2 szélfarmot, ami 1,3 GW energiát képes termelni.
Az amerikai Terabase Energy nevű cég átszámítva mintegy 17 milliárd forintot kapott, hogy robotokkal építsen napelemfarmokat.
A japán Tohoku Egyetem kutatói egy 79 százalékban átlátszó napelemet készítettek el.
Az EuroFusion konzorcium bejelentette: elkezdik a DEMOnstration nevű erőmű tervezését, hogy beindulhasson a kereskedelmi célú fúziós energia termelése.
A víz fölé telepített napelemek nem csak az áram termelésének tesznek jót, de a tónak és a haltenyésztésnek is.
A Vineyard Wind 1 nevű szélerőmű-park igazi különlegességét a GE által gyártott turbinák jelentik majd.
Úgy néz ki, mint egy repülőgép, csak éppen a turbinái ellenkezően működnek.
Akkor lehet hatékony a fúziós erőmű, ha minimális energiabefektetés mellett tud működni. Ez egyelőre még távolinak tűnik, de egy lépéssel ismét közelebb kerültünk ehhez a célhoz.
