Világszerte négy év alatt megháromszorozódott a tényellenőrző szervezetek száma. A szorzás a hazai viszonyokra is igaz, de csak azért, mert a nulla bármennyivel szorozva ugyanannyi marad.
A net lassan minden részét behálózó álhírek ellen kívánnak fellépni saját gyártású játékukkal Cambridge-i Egyetem kutatói, nem is akárhogy: először nekünk is hazugságokat terjesztő propagandistáknak kell állnunk, hogy megtapasztaljuk, miként reagál a világ, ha akár egyetlen fals állítást is igazságként próbálunk elterjeszteni. Tanulságos lecke, nem mellesleg ingyen.
Az elmúlt hetekben is jó néhány kamugyanús hír terjedt a Facebookon, melyeknek egy része – bármilyen hihetetlen – igaz.
Zuckerberg újévi fogadalma, hogy jobbá teszi a Facebookot, és úgy tűnik, ezt komolyan is gondolja. A napokban újabb ötlettel állt elő, hogyan lehetne még jobb a hírfolyam.
Már teszteli a hírfolyammal kapcsolatos újabb fejlesztéseket a közösségi oldal, de valaki óriásit hibázhatott, ugyanis pont az történt, amire Mark Zuckerberg jó ideje megoldandó problémaként tekint: megsokasodtak az álhírek. Az egyik ráadásul annyira komolynak tűnt, hogy a rendőrségnek is meg kellett szólalnia.
Egyszerű, de hatásosnak tűnő ötlettel lépne fel a közösségi médiában terjedő, kártékony álhírek ellen Emmanuel Macron: a francia kormányfő egyszerűen blokkoltatna bizonyos weboldalakat választások idején, szükség esetén pedig más eszközökhöz is folyamodna a szerinte a demokrácia védelmében tett lépéssel. Csakhogy a törvénytervezet olyan eszközt ad a kormány kezébe, mellyel később elnémíthatja az ellenzéki hangokat is – épp a legkényesebb időszakban.
Az Európai Bizottság konzultációt indít és munkacsoportot hív össze az álhírek, illetve az internetes félretájékoztatás vizsgálatára a tudományos élet, az online platformok, médiaszervezetek és a társadalmi szervezetek képviselőinek részvételével. Megreguláznák tehát a kamuforrásokat, csak egyelőre nem nagyon tudják, hogyan is kellene. Pedig az oroszok már nagyon rajtunk vannak.
Egy 2015-ben már elterjesztett híresztelés kapott ismét szárnyra, a készítők csak a dátumot módosították benne. Jön a teljes sötétség – mondják épp ők.
A részben Soros György által finanszírozott Full Fact olyan szoftvert fejlesztett, amely képes valós időben megmutatni, ha a médiában valaki nem mond igazat. Nem csoda hát, hogy vannak pártok, melyek úgy gondolják: ezt nem szabad szó nélkül hagyni. Az eszközt már tesztelik a briteknél, angol nyelven már novembertől jöhet az éles üzem.
A Dow Jones tőzsdei hírügynökség anyagaiban csak rövid ideig futott az az álhír, amely szerint a Google 9 milliárd dollárért felvásárolja az Apple-t.
Az álhírek terjesztése ellen több funkciót is bevetett már a Facebook, most itt egy újabb megoldás, amit már tesztel is a közösségi oldal.
Az elmúlt hetekben sem volt hiány a közösségi oldalakon terjedő álhírekből. Viszont keringtek olyan álhírnek tűnő történetek is a neten, amelyeket olvasván sokan kamut kiáltottak, pedig igaz volt a sztori.
A független sajtó és az álhírek. A mai magyar média két neuralgikus pontjára fókuszálva rendezett konferenciát a Political Capital. Súlyos és embertelen dolgok történnek és történtek a magyar sajtóban, ezek közül több el is hangzott példaként, a transzparenciával trükköző államtól a gyáva vagy rosszindulatú befektetőkön, Századvégtől küldözgetett cikkeken át derékba tört újságírói sorsokig. Mégis elképzelhető, hogy mentalitásváltással a sajtó is változtathatna saját helyzetén.
Az elmúlt napokban újabb gyerekrablós híresztelés futott körbe a Facebookon. Bár ezúttal is vaklárma volt, a városi legendákkal foglalkozó Urban Legends szerint tanulságai azért vannak a történetnek. És nemcsak az, hogy nem szabad mindent elhinni, amit a neten olvasunk.
Donald Trump megválasztása után személyesen is találkozott Barack Obama és Mark Zuckerberg, a megbeszélésükön pedig az álhír és az orosz propaganda terjedése volt az egyik legfontosabb napirendi pont. Kiderült: Zuckerbergék akkor már rég tudtak róla, csak nem foglalkoztak vele.
Sokszor fárasztó lehet a kamuhíreket osztó ismerőseink aktivitása, és folyton helyreigazítani sem egyszerű őket. De vannak érvek amellett, hogy mindezek ellenére se töröljük őket.
Nem ritkán a legnagyobb vállalatok nevével visszaélve igyekeznek plusz betevőre szert tenni ismeretlenek, akik kamuoldalakon hirdetnek kihagyhatatlan játékokat – a gyors haszonszerzés ígéretével. Legutóbb a Tesco, a Telekom és a Penny Market járt így. De hogyan ismerhetjük fel az átverős (Facebook-)oldalakat, és tehetünk-e bármit, ha már belesétáltunk a gyakran gátlástalan módszerektől sem visszariadó csapdákba?
Igazi apokaliptikus kép lett volna, de a hurrikánszezon legbizarabb híre tulajdonképpen átverés.
Ha a bevándorlókra lehet mutogatni, a Ripostnak egy áldozat méltósága sem drága. Így működik a dolgokat büszkén nevén nevező kormányzati bulvárlap.
Álhírek terjesztésével akár választásokat lehet eldönteni, és az Egyesült Államok esetében ezzel meg is vádolták a Facebookot. Most egy újabb országban tartanak ettől, a közösségi oldal pedig mindent megtesz, hogy felhasználóit ne tájékoztassák félre.
