A háztartási rezsi drágulása önmagában is elég nagy baj, de a gyenge forint miatt is száguld az infláció, és még rosszabb lehet a helyzet, amikor egyre több cég kapja meg a magasabb energiaszámláit és számolja újra az árait – erről szólnak a friss inflációs adat megjelenése utáni első elemzői kommentárok.
A rezsicsökkentést nem sikerült megvédeni, az élelmiszerek ára is az egekben jár, a leginkább dráguló áruk listáján egymás után jönnek a különböző ételek és a háztartási energia. A tojás 53 százalékos áremelkedése már arra sem volt elég, hogy a tíz legdurvábban dráguló termék közé beférjen.
A rezsiemelés megtette a hatását, elképesztő módon megugrottak az energiaárak, az élelmiszerek ára pedig úgy száguld, mint utoljára a Bokros-csomag idején.
A királynő kedvenc kutyafajtájának egyedeiért még sosem kértek ennyi pénzt.
Elképesztő ütemben drágulnak az élelmiszerek, sok közülük 30-50 százalékkal többe kerül, mint egy évvel ezelőtt, de nem egy olyan tétel is akad, amelyben 60 százalék fölötti az áremelkedés. Megnéztük, hogy a rég nem látott szintre nőtt infláció összetevői közül minek az ára nőtt a legcsúnyábban.
1998 első hónapjai óta nem volt olyan magas infláció, mint most, 15,6 százalékkal emelkedtek az elmúlt egy évben a fogyasztói árak. Az élelmiszerek átlagosan 30,9 százalékkal drágábbak, mint egy éve, a maginfláció pedig 19 százalékosra ugrott. És a megemelt energiaszámlák még csak ez után jönnek.
Röviden a válasz igen, sőt ha gázolajat akarunk venni, akkor bármelyik szomszédos országban olcsóbban jutunk hozzá.
Az egész Európai Unióban sehol nem drágult annyira a kenyér, a rizs, a marha- és a csirkehús, a sajt, a margarin, de a lakásbútor, a hűtő, az új autó, a bicikli, vagy épp az ékszer, mint Magyarországon, és ez még mindig csak egy nagyon kis része a listának. A majdnem háromszáz tétel közül, amelyből az Eurostat kiszámolja az inflációt, 242-ről van magyar szám, ezek közül 98-ban az unió három legdurvábbja között van a magyar drágulás. Tételesen néztük végig, miben akkora az itteni áremelkedés, mint sehol, vagy szinte sehol máshol.
Bár hosszú hónapok alatt zajló folyamat vezetett ide, sokunkban most realizálódik igazán, hogy milyen nagy mértékben értéktelenedett el a pénzünk. A fizetőeszköz hosszú távon való értékvesztése önmagában nem újdonság, az utóbbi időben viszont olyan fokú visszaesést tapasztalhattunk, ami életszínvonalunkra és megtakarításainkra is súlyos hatással van. Ezért fogják vissza máris sokan a költéseiket, vagy váltják vissza idő előtt állampapírjaikat. Ilyen mértékű inflációt látva a legfontosabb kérdés: hogyan gondoskodhatunk megtakarításaink védelméről? Áttekintjük, hogy milyen lehetőségek közül választhatunk anyagi biztonságunk garantálásához.
Szpojler: ez az árazás bizony nem a magyar pénztárcákra lett kitalálva.
A nyugdíjakat évről évre megemelik annyival, amennyi az infláció, ez azonban most azt jelenti, hogy az élelmiszerek árának száguldását nem tudják követni a nyugdíjak. Ráadásul hiába ad a kormány év közben extra nyugdíjkiegészítést, amikor igazán elszálltak az árak, akkor még a szándékosan alultervezett inflációval megemelt nyugdíjból kellett valahogy kigazdálkodni a drágább ételt.
Az elmúlt néhány hónapban többet drágultak az élelmiszerek, mint a 2010-es években összességében. De ez azt is jelenti, hogy többet is kell dolgozni azért, hogy megvásároljuk őket? Visszamentünk egészen 1989-ig, hogy megnézzük, az elmúlt 33 évben a fizetések növekedése mennyivel tette egyszerűbbé az élelmiszerek vásárlását.
Miközben azt hallgathatjuk, hogy a háború miatt jár az egekben az infláció, és máshol sem jobb a helyzet, a számok azt mutatják, hogy már 2021 végén is az EU egyik legnagyobbja volt a magyar drágulás, és most is sokkal rosszabbul állunk a nyugatiaknál. Az olcsó energia annyira elég, hogy a régiónkhoz képest elviselhetőnek tűnjön a magyar infláció, és nőjön az esélye annak, hogy még akkor is nagy legyen az itteni drágulás, amikor Európa legtöbb más helyén már visszatér a nyugodt időkben megszokott szintre.
Már akkor is durvának érezték a magyarok az inflációt, amikor a kanyarban sem volt a háború, azóta pedig csak rosszabb lett a helyzet – derült ki a Cetelem Körképből.
A meghirdetett autók átlagárai 4,62 millió forintra nőttek idén a harmadik negyedévben, miközben 2020 elején még 2,5 millió forinton, majd 2021 végén valamivel 4,5 millió forint felett álltak – közölte a Használtautó.hu kedden.
Az új szabadidőautó legolcsóbb változatában 140 lóerős lágyhibrid hajtás található.
Rég nem látott szintre nőtt az európai infláció, az áremelkedést a kontinens keleti része húzza fel igazán.
A mostaninál is sokkal durvább, az EU legmagasabbja volna a magyar infláció az állami beavatkozás nélkül – számolt a GKI.
A benzinkutak sorra vezetnek be mennyiségi korlátozást; az élelmiszerek kapcsán a kisboltosok panaszkodnak arról, hogy nem tudnak elég terméket venni a nagykereskedőktől; új törvényjavaslatok sorát nyújtották be nemcsak a vármegyékről és az ispánokról, hanem az adókról, a dohánypiacról és a vagyonnyilatkozatokról is. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
