Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Az Európai Unió inflációja 9,6 százalékosra nőtt idén júniusban az egy hónappal ezelőtti 8,8 százalékosról, az eurózónáé 8,1-ről 8,6 százalékosra nőtt – számolt az Eurostat. Az eurózónában ez a legmagasabb szint, amióta 1999-ben létrehozták a közös uniós pénzt. Összeurópai szinten utoljára az 1970-es években volt ekkora az infláció.
Jól látszik a számokon, hogy az átlagot Kelet-Európa húzta fel, a kontinens nyugati feléből a legmagasabb a 10,5 százalékos belga infláció. Európa legnagyobb gazdaságai közül az olasz 8,5, a német 8,2, valamint a francia 6,5 százalékos mutató is az EU öt legalacsonyabbja közé tartozik.
Magyarországra 12,6 százalékos áremelkedéssel számol az Eurostat, jóval magasabbal, mint a KSH 11,7 százalékos mutatója. Ez azt jelenti, hogy így az EU nyolcadik legnagyobb inflációja az itteni. Egy hónappal ezelőtt még a kilencedik volt, azóta a szlovák drágulást beérte az itteni.
Részletesebb adatokat csak az eurózónából közöltek. Ott az energiaárak pörgették az inflációt, 42 százalékkal magasabbak, mint egy évvel korábban. Az élelmiszerek, italok és dohánytermékek 8,9 százalékkal drágultak, az iparcikkek 4,3 százalékkal, a szolgáltatások pedig 3,4 százalékkal.
Az EU 27 tagállama közül 25-ben gyorsult az infláció, mindössze két ország van, ahol most már kisebb drágulást mértek, mint egy hónapja: Hollandiában 10,2-ről 9,9, Németországban pedig 8,7-ről 8,2 százalékosra csökkent az infláció.
