Szinte pontosan ugyanakkora az európai infláció, mint amekkora az orosz-ukrán háború kitörésekor volt, de vannak országok, ahol már csak 1 százalék körüli. Magyarország messze a legrosszabbul áll a 27 ország közül.
Megpróbálnak nem nagyon emelni az áraikon – ígérik a balatoni büfések. A szakképzett szakácsokra és nyelveket beszélő pultosokra nagy szükség volna, viszont nem könnyű nekik megfelelő fizetést adni.
Májusban már könnyű volt a rezsicsökkentési korlát alatt maradni, a benzin sem annyira drága, mint pár hónapja, a használt autókért pedig kevesebbet kell fizetni, mint tavaly ilyenkor - nagyjából ezért került most csökkenő pályára az infláció. Persze még így is nagyon magas, és most, hogy az élelmiszerek és az energia áremelkedése legalább lefékezett, a szolgáltató szektor okozhat nagyon kellemetlen meglepetéseket.
21,5 százalékos volt májusban az infláció, ami még mindig toronymagasan EU-rekorder, de legalább áprilisról májusra már csökkentek az árak. A rezsi az elmúlt egy hónaphoz képest még olcsóbb is lett, az ételek alig drágulnak tovább, a kellemetlen meglepetést viszont az okozza, hogy kilőtt a szolgáltatások ára.
A kisajátítási eljárás a nő szerint több ponton is sántít, legalább tízmillióval kaphatnak kevesebbet.
Az EU 18 tagállamában már most egy számjegyű az infláció, 15 százalék fölött egyetlen országban jár: Magyarországon. Itt viszont rögtön 24,5 százalékot mért az Eurostat.
Az ukrajnai háború árnyéka természetesen a belga bevásárlókocsikig is elér, rakétasebességgel lőttek ki az árak. A belgák egyharmada a környező országokba jár nagybevásárolni, ám szerzőnk összefoglalója szerint az élelmiszerpiaci helyzet még ennél is bonyolultabb a régióban.
Az élelmiszerek drágulása befékezett 40 százalék alá, így már csak kicsit rosszabb, mint 1995-ben volt, a gáz árának emelése a helyettesítő termékekét is megdobta, és egyre több szolgáltatásért kell sokkal többet fizetni, mint egy évvel korábban. A tartós cikkek árának változásában lehet látni némi jó hírt.
Változatlanul nagyon magas a magyar infláció, és még márciushoz képest is tovább nőttek az árak. Apró jó hír, hogy az élelmiszerárak emelkedése havi szinten véget ért.
Egyre nagyobb a fogyasztók bizonytalansága, az ár-érték arány sokkal fontosabbá vált, és most már csak a nyugdíjasok ragaszkodnak a megszokott márkáikhoz, mindenki más szinte azonnal eldobja a márkahűséget, ha egy jobb ajánlatot talál – erre jutottak, amikor megmérték, hogyan változtatta meg a nagy infláció a vásárlási szokásokat.
Közelítget a magyar gazdaság az európai átlaghoz. Legalábbis egy olyan mutató alapján, amely a pillanatnyi sorrendet nagyjából tükrözi ugyan, de tendencia felvázolására kevéssé alkalmas.
Piacgazdaságban még nem léptek meg olyat, hogy a kormány előírja a boltoknak a kötelező akciózást, 1989 előtt viszont óriási hírverést tudtak csapni az árleszállításokból. Ezzel persze azt sikerült elérni, hogy óriási sorban állás legyen az árcsökkentett termékekért, az alapanyagok beszállítói gyakran nem tudták tartani a lépést a kereslettel, és a bolti dolgozóknak is néha egész váratlanul kellett átcímkézniük mindent egy-két éjszaka alatt.
Hiába húzzák a bútorok vagy a kulturális kiadások lefelé az inflációt, ha több millió család havi pénzének jókora részét épp a két legjobban dráguló tétel, az ételek és a lakhatás viszi el. Átsúlyoztuk az inflációt a szegények vásárlási szokásai szerint, és nem lettünk boldogok attól, amit láttunk.
A csalódást keltő friss inflációs adat után már azt is pedzegetik, lehet, hogy még nem is jutottunk túl a drágulás csúcsán.
A 140 termékcsoport közül, amelynek az árváltozásából a KSH kiszámolja az inflációt, 110-nél volt két vagy három számjegyű a drágulás, 16-nak az ára több mint másfélszeresére nőtt egy év alatt.
Hiába csökkentek februárról márciusra az energiaárak, a harmadik egymást követő hónapban is 25 százalék fölött maradt az EU-rekorder magyar infláció. A boltok akciói pedig csak lassítják az áremelkedést: a KSH adatai szerint az élelmiszerek drágulása is alig lassul.
20,1 százalékos volt az infláció júniusban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A KSH 140 termékcsoportra lebontva részletesen is közzétette, hogyan változtak az árak az elmúlt egy évben, ebből szemezgettünk.
20,1 százalékosra lassult az infláció júniusban – számolt a Központi Statisztikai Hivatal. Az élelmiszerek ugyan olcsóbbak voltak, mint májusban, a szolgáltató szektorban és a benzinkutakon azonban akkora drágulás volt, hogy májusról júniusra összességében még emelkedtek is az árak.
Zsinórban a hetedik hónapban a magyar áremelkedés üteme a leggyorsabb az egész EU-ban. Az unió inflációja 7,1 százalékosra lassult.
Az EU-tagállamok polgárainak is kötelező lesz elektronikus beutazási engedélyt igényelniük a Nagy-Britanniába történő beutazáshoz. A brit kormány néhány napja közölte az engedély tervezett árát is.
