A nyugdíjak nemcsak reálértékükből vesztenek, hanem a keresetektől is leszakadnak. Ha ez nem történt volna meg, 208 ezer helyett 262 ezer forint lenne ma az átlagnyugdíj. Közben a nyugdíjasok évről évre hitelezik az államot.
Ugyan minimálisan csökkent az infláció Magyarországon, még mindig toronymagasan a mienk az EU legnagyobb drágulása. Öt ábrán mutatjuk a részleteket az Eurostat adataiból.
25,4 százalékos volt az infláció idén februárban – számolt a Központi Statisztikai Hivatal. A KSH 140 termékcsoport árának változása alapján kalkulálja ki az inflációt, ebből a 140-ből 139-nek az ára nőtt vagy stagnált az elmúlt egy évben.
1996 februárja óta nem látott szintre, 25,7 százalékosra nőtt az infláció idén januárra. A Központi Statisztikai Hivatal 140 különböző termékcsoport árai alapján számolja ki az inflációt – ezek alapján mutatjuk most be részletesen, hogyan nőttek az árak.
A háztartási energia 52,4, az élelmiszerek átlagosan 44 százalékkal kerültek többe az év első hónapjában, mint 2022 elején. Változatlanul a magyar infláció a legnagyobb az EU-ban, ráadásul amíg majdnem minden más országban már túl vannak a csúcson, nálunk még gyorsult a drágulás, pedig az enyhe január még abban is segített, hogy decemberhez képest kevesebbet kelljen fizetni a gázért.
1996 eleje óta nem látott szinten jár az infláció, ráadásul mivel a legdurvábban dráguló áruk között van szinte minden élelmiszer és a rezsi legtöbb összetevője, lehetetlen elmenekülni a drágulás elől.
Az infláció megugrását nem lehet teljes egészében a benzinárstop elengedésével magyarázni. Az élelmiszerek közel 45, a háztartási energia 55 százalékkal volt drágább, mint egy évvel korábban.
Még a legjobb forgatókönyv szerint is erőteljesebb drágulás jön 2023-ban éves szinten, mint amilyen idén volt, az élelmiszerárak pedig 2022-höz képest is rettenetesen elszállnak – számol a Magyar Nemzeti Bank a most kiadott Inflációs jelentésben. Ráadásul a magyar élelmiszeriparban akkora bajok vannak a jegybank szerint, hogy az sem nagyon fogná vissza a drágulást, ha az energiaárak nem nőnének tovább.
Akkora lett a magyar infláció novemberben – 22,5 százalékos –, amilyet ebben az országban 1996 közepe óta nem láttunk. De még ezen belül is van nem egy olyan termék, amelynek a drágulása egészen extrém.
Nagyot futott az interneten a grafikon, mennyire durván drágul a kenyér nálunk, és valóban sokkoló azzal szembesülni, hogy amíg nálunk 82,8 százalékos a kenyér egy éves áremelkedése, addig az EU második legnagyobb kenyérinflációja, a lett is csak 36,6 százalékos. Pedig a kenyér csak egy tétel a sok közül, amire rengeteg pénzt elkölthet egy átlagos magyar család – megnéztük néhány más példán is, hogy áll a mi inflációnk más európai országokéhoz képest.
Érezhetően megfontoltabbak a vásárlók, keresik az akciókat és az olcsóbb termékeket, így a korábbiaknál visszafogottabb év végi ünnepi szezonra számítanak az áruházláncok – derül ki az MTI körképéből.
De csak ha nem kérünk rá 800 forintért extra sajtot. A boltban 570 forintos kézműves sört 2000 forintért árulják.
Nem sikerült megállítani az infláció száguldását, még a szeptemberihez képest is emelkedtek az árak. A most közzétett 21,1 százalékos októberi adat annyira magas, amilyet 1996 óta nem láttunk Magyarországon.
Senki nem csodálkozik ma már azon, ha elfogy egy boltból valamelyik árstopolt termék, az élelmiszer-infláció is sokkal nagyobb, mint az árrögzítés elején volt, a benzin árát pedig úgy tudták csak letörni, hogy sokszor az ellátásbiztonság miatt izgulhattak az autósok. Most újabb árstopokat ígér a kormány.
Az elektromos autósok novembertől jelentősen drágábban használhatják majd a Mol Plugee szolgáltatást.
Túljutottunk az inflációs csúcson, de túl sok köszönet így sincs a most közzétett februári adatokban: 25,7-ről csak 25,4 százalékosra lassult a drágulás. A szokásosnál enyhébb tél miatt energiára egy kicsit kevesebbet kellett költeni, mint egy hónapja, az élelmiszerek ára viszont a januárihoz képest is nőtt.
A KSH minden év elején változtat egy kicsit az infláció kiszámításának részletein, hogy alkalmazkodjanak a vásárlási szokások változásához. Mostantól például nem számít a hifitorony, a női kosztüm vagy épp a Budapest–Róma repülőút, bekerült viszont az infláció összetevői közé a joghurtital, az orchidea és az e-roller is.
2020-ban és 2021-ben nagyjából tízszeresére drágult a logisztika, mostanra normalizálódott a helyzet, és mindenki reménykedik, hogy Kína és a koronavírus nem kavar be újra.
Nagyon drágán vehetik az energiát az ezzel foglalkozó cégek.
