Az egész Európai Unióban sehol nem drágult annyira a kenyér, a rizs, a marha- és a csirkehús, a sajt, a margarin, de a lakásbútor, a hűtő, az új autó, a bicikli, vagy épp az ékszer, mint Magyarországon, és ez még mindig csak egy nagyon kis része a listának. A majdnem háromszáz tétel közül, amelyből az Eurostat kiszámolja az inflációt, 242-ről van magyar szám, ezek közül 98-ban az unió három legdurvábbja között van a magyar drágulás. Tételesen néztük végig, miben akkora az itteni áremelkedés, mint sehol, vagy szinte sehol máshol.
A magyar infláció a hatodik legnagyobb az egész Európai Unióban, csak a három balti állam, valamint Csehország és Bulgária fogyasztói árai nőnek durvább ütemben, mint az itteniek – tette közzé nemrég az Eurostat. Az is egyértelmű az adatokat elnézve, hogy nálunk teljesen másképp áll össze az infláció, mint Európa gyakorlatilag bármelyik más országában: szinte mindenhol máshol a háztartási energia és az üzemanyagok ára száll el elképesztő módon, nálunk az alig, cserébe nagyjából minden más sokkal jobban drágul, mint a többi országban.
De mennyire igaz ez az állítás akkor, ha mélyre ásunk az inflációs adatokban? Nos, nagyon. Sőt, tulajdonképp jobban, mint hinnénk.
Baljós számok: meghökkentően hasonlít a magyar gazdaság állapota a 2008-as válság előttire
Egy sor gazdasági-pénzügyi mutató a tizennégy évvel ezelőtti krízist megelőző képet mutat. Akkor az amerikai jelzálogpiaci válság globális hatásai érték el Magyarországot, most az uniós támogatások elapadása, gázhiány és recesszió fenyeget.
Az Eurostat a maga inflációs mutatóját 293 termékcsoport árainak változása alapján számolja ki, ezek közül 242-ben van magyar adat – nyilván például a tengeri hajóutak vagy a frissen felszolgált tenger gyümölcsei áráról nem volna értelme magyar számot bekérniük a statisztikusoknak, de tucatnyi olyan javítási szolgáltatás is akad a felsorolásban, amelyről valamiért csak a lengyelek és egy-két másik ország küld be külön számokat. Ahol van releváns szám Magyarországról, ott azt látjuk a legfrissebb, júliusról szóló statisztikában:
Még rosszabb a helyzet, ha csak az élelmiszereket nézzük. Azoknál nagyítóval kell keresni azokat a termékeket, amelyeknél nem a magyar drágulás a legnagyobb. A hatósági árazás annyira volt elegendő, hogy így sem a mienk legyen az egész EU legnagyobb élelmiszer-drágulása.
Magyar Péter azt mondja, van receptje a lakhatási válság ellen. A feladat nem kicsi: lakhatási szakértőt, az építéstörténet szakértőjét és a témával foglalkozó szociológust is kérdeztünk az emberemlékezet óta tartó lakhatási válság okairól és a fordulat lehetőségéről.
