Megkérdezzük István doktornőt, avagy a vevőkábítás újabb iskolapéldája. Nézzük, mit és miért nem szabad elhinnie, ha egy „kiváló" gyógyszert hirdető weboldallal találkozik a neten.
Egy Airbnb-hez hasonló áloldallal verik át a szállásfoglalókat, a csalás sokszor csak a legvégén derül ki.
A közösségi oldalak tökéletes platformot biztosítanak az álhírek gyors terjedéséhez. Egy gyors kvízzel próbára teheti magát, minek dőlt be az elmúlt hetekben.
Ismét ingyen repülőjegyes bejegyzés terjed a magyar Facebook-felhasználók üzenőfalain, ezúttal az Emirates "a nyerő".
Egy német kiberbiztonsági cég arra hívta fel a figyelmet, hogy a bűnözők már az internetes bankoláshoz küldött igazoló sms-t is le tudják nyúlni. Igaz, ehhez előtte a bankszámla tulajdonosának nagyot kell hibáznia.
Ismét átverés terjed a Facebook-felhasználók között. Ezúttal szerencsére minimális figyelmesség is elég ahhoz, hogy kiszúrja az ember: ez átverés.
A grátisz időszak után egy éves díjat kellett volna kifizetni – a semmiért. Hát ez most nem jött be.
Az utóbbi hetekben is sok álhír keringett a közösségi oldalakon, ugyanakkor olyan cikkek is, melyek hihetetlennek tűnnek, mégis teljesen igazak. Íme a friss hoaxkvíz, melyből megtudhatja, mivel vezették meg az elmúlt hetekben – és mit kellett volna elhinni.
A Facebook üzenetküldőjének népszerűségét jelzi az is, hogy már nem csak magáról az oldalról, hanem kifejezetten a Messengerről is megvezetős szöveg terjed a Facebookon.
Számlalevélnek látszó e-mailekkel támadják csalók a Telekom ügyfeleit.
Az Európai Bizottság fogyasztóvédelmi illetékesei 352 európai utazási portált vizsgáltak meg tavaly októberben, az eredményt most tették közzé. Ezek az internetes ügynökségek azt ígérik, hogy alapos összehasonlítás után a legjobb árakat kínálják az utazni vágyóknak. Az uniós vizsgálat azonban feltárta, hogy a portálok kétharmada kamuzik.
Tényleg rózsaszínűvé vált egy ausztrál tó? Tényleg bajba került a család dadusa, amiért a gyerekek megzavarták apjuk BBC-interjúját? Az oroszok tényleg tényellenőrző oldalt indított a kamuhírek leleplezésére? Íme a friss hoaxkvíz, melyből megtudhatja, mivel vezették meg az elmúlt hetekben.
Felhigította a jó minőségű mosószert és azt sózta rá az emberekre.
Rossz magyarsággal, de még bőven a sokak által hihetőnek vélt határon belül megírt szöveggel próbálkoznak azok a kiberbűnözők, akik ezúttal nem telefonhívással, hanem a neten próbálnak pénzt kicsalni az OTP Bank nevében.
Régi a trükk, de úgy tűnik, megunhatatlan: ismét telefonos csalók hívásai miatt adott ki figyelmeztetést a Magyar Telekom. Ráadásul van már egy “fejlettebb”, piszkosabb verziója is a csalásnak.
Sajnos egyre több az álhír a közösségi oldalakon, de szerencsére fokozatosan erősítenek a leleplező oldalak is. A magyar Urban Legends kvízével két perc alatt kiderítheti, mennyire dőlt be az elmúlt hetekben terjengő álhíreknek.
A klasszikus feltöltőkártya-vásárlós csalás már régi lemez, viszonylag sokan ismerik. A csalók éppen ezért kitaláltak valami mást. Pár perc alatt 30 ezer forintot lehet bukni vele.
A neten árult hamis festményeket egy férfi, akik összesen kilenc embert húzott le.
Számos olyan kép került fel idén a netre, amit valódinak állítottak be, de valójában egy olcsó hamisítvány volt. Ennek ellenére az egyik még díjat is nyert.
Tényleg már csak az örök élet és az ingyensör hiányzik a perui kovaföldet forgalmazók ígéretei közül. Az étrend-kiegészítők új "sztárjáról", akárcsak időnként a "C-vitaminban gazdag citromlevekről", azt is állítják, hogy „kipucolja” a beleket és az ereket, sőt még a rákot is gyógyítja.
