A klímaváltozás már ott áll az emberiség ajtajában, és ugyan most még csak kopogtat, de van nála egy faltörő kos is. Gyakran csak az olyan nyilvánvaló jelenségekkel hozzák összefüggésbe a problémát, mint a szélsőséges időjárás vagy azt évszakok változása, pedig az élet számos területére begyűrűzhetnek a hatásai. Ezeket pedig mindenki megérezheti majd.
Hogy a hétköznapokban mi mindenbe hozhat változást a klímaváltozás, azt Szabó Amanda Imola meteorológus-éghajlatkutató gyűjtötte össze a Másfélfokon publikált cikkében.
Változó klíma, változó alvásidő
A kutató kiemeli: az ideális alvási hőmérséklet az embernél nem magasabb 20 Celsius-foknál, az ideális pedig 15-20 fok között mozog. A felmelegedés hatására ugyanakkor egyre kevésbé – és egyre kevesebbeknek – lesz adott a nyugodt alváshoz szükséges hőmérséklet.
Egy kutatás eredményei szerint a 25 Celsius-foknál magasabb éjjeli hőmérséklet már 3,5 százalékkal növelte a hét óránál rövidebb alvás esélyét.
https://hvg.hu/tudomany/20220606_klimavaltozas_hatasa_alvas_minosegere
Pedig az alváshiány a munkahelyi sérülések veszélyét is növelheti, ahogyan a kognitív funkciók romlását is okozhatja, ahogyan a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát is növeli.
A kutató cikke szerint az emberek már most évi 44 óra alvást veszítenek a nagyon meleg éjszakák miatt, és ha a jelenlegi kibocsátási szintek maradnak, az évszázad végére ez már 50–88 óra alvásvesztés is lehet.
Rázósabb repülőutak
A klímaváltozás másik hatása ironikus módon épp a repülőutakat érinti, melyek maguk is hozzájárulnak a klímaváltozáshoz.
Több lesz a turbulencia a repülőutak során, ami az utasokra és a személyzetre nézve is kockázatos lehet, de a költségeket is növelheti. A tiszta időben jelentkező turbulencia különösen veszélyes lehet, ugyanis ilyen esetben műszerekkel is szinte lehetetlen érzékelni – így váratlanul csaphat le egy repülőjáratra.
Szabó Amanda Imola egy, a Geophysical Research Letters folyóiratban közzétett tanulmányra hivatkozik, melynek megállapításai szerint az Atlanti-óceán északi része – a világ egyik legforgalmasabb repülési útvonala – felett a súlyos turbulenciák teljes éves időtartama 55 százalékkal nőtt, az 1979-es 17,7 óráról 2020-ra 27,4 órára.
https://hvg.hu/tudomany/20230614_globalis_felmelegedes_turbulencia_kockazata_a_repulesnel_klimavaltozas
A mérsékelt erősségű turbulencia 37 százalékkal, 70 óráról 96,1 órára, az enyhe turbulencia pedig 17 százalékkal, 466,5 óráról 546,8 órára nőtt. Érintettek továbbá forgalmas európai légi útvonalak is.
Ördögi kör: villámlás és erdőtüzek
Jelenleg napi 8 millió villámlás történik a Földön, ám ez a felmelegedéssel fokozatosan emelkedni fog - a számítások szerint a globális átlaghőmérséklet 1 Celius-fokos növekedése 12 százalékkal több villámot eredményez.
A kutató a Másfélfok oldalon kiemeli: ez a villámkárok növekedését eredményezheti, legyen szó az otthonokban keletkező károkról, vagy erdőtüzekről. Ezek a lehetséges hatások Európát sem kerülik majd el.
https://hvg.hu/tudomany/20230621_klimavaltozas_hatasai_innsbruck_ausztria_magas_alpok_villamcsapasok_szamanak_megduplazodasa_kutatas_elemzes_eghajlatvaltozas
Pedig a több villámlás több erdőtüzet okozhat, míg a több erdőtűz tovább fűtheti a felmelegedést – mind több villámlást okozva, elindítva öngerjesztő éghajlati folyamatokat. Az már csak a hab a tortán, hogy az erdőtüzekből eredő füst az emberek számára is rendkívül veszélyes.
Olvadó gleccserek, ébredő vulkánok
A gleccserolvadás a felmelegedés egyik első, szabad szemmel is látható jele volt a globális felmelegedésnek. Ez a jelenség már önmagában természeti katasztrófákat vonhat maga után, de van még egy olyan is, amit a legtöbben talán nem is sejtenének: sok gleccser ugyanis aktív vulkánok oldalát borítja. Ezek olvadása pedig a felszíni nyomás csökkenéséhez vezethet, megváltoztatva a vulkáni magma mozgását.
Az eredmény: több kitörés. A kutató megjegyzi: a jégolvadás után a kitörési ráták akár százszorosára is nőhetnek, ráadásul a vastagabb jégtakaróval a kitörések is kisebbek voltak. Ezt egy kutatás is igazolja.
https://hvg.hu/tudomany/20240309_globalis_felmelegedes_klimavaltozas_eszaki_sark_jeg_tengeri_jeg_olvadas
Jól látható tehát, hogy a klímaváltozás milyen sokrétű problémákhoz vezethet számos területen – ezeket csak a kibocsátások mihamarabbi csökkentése révén lehet enyhíteni.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
