Aligha ússzuk meg egy ezres alatt idén a sima lángost a Balatonnál
Az alapanyagok drágulása csak az egyik tényező, ami az inflációt befolyásolja.
Az alapanyagok drágulása csak az egyik tényező, ami az inflációt befolyásolja.
18,2 százalék volt februárban az élelmiszerek inflációja az Egyesült Királyságban. Magyarországon 47 százalékos, ami nem csak a britnél sokkal magasabb, de a többi uniós országénál is.
Egyes élelmiszerek, például a vaj és a sajt ára már csökken a nagy boltláncoknál. Emögött az alapanyagárak csökkenése és a boltok közti árverseny áll. Ha minden jól megy, az élelmiszeripart nem érik újabb sokkok, legalább megállhat az áremelkedés. Az árstopok a boltoknak veszteségeket okoznak, ezért azok kevésbé képesek más termékek árait csökkenteni.
Meg akarja fogni az élelmiszerek áremelkedését Franciaországban Bruno LeMaire pénzügyminiszter, aki elnök szeretne lenni Macron után.
Az állami intézmények számai módszertani eltérések miatt különböznek, de egyik sem olyan pontos, mint a vásárlói módszertan, amely az árcédulákra nézve lövi be a drágulás mértékét.
Az ársapkáról a kormány egyeztetett előzetesen a kereskedőkkel.
Az agrárközgazdász úgy véli, valamikor nyáron fog fékezni az élelmiszer-infláció.
A kilencvenes évek inflációja találkozik a hatvanas évek áruhiányával – idén hatodik alkalommal vásároltunk be karácsonyra.
Kiugró növekedés, az árak stabilizálódása és árcsökkenés is jellemezte a magyar boltokban a novembert – azt a hónapot, amikor újabb két termékkörre terjesztette ki a kormány az árstopot, mihelyst szembesült azzal, hogy éves szinten 40 százalékra nőtt az élelmiszer-infláció.