Havonta legalább 100 milliószor választják a magyarok a multi élelmiszerláncokat
Évtizedek óta tartó intenzív verseny hajtja az árharcos multik inflációellenes árképzését.
Évtizedek óta tartó intenzív verseny hajtja az árharcos multik inflációellenes árképzését.
Az árstop kifutásával a kormány felpörgette a multiellenes szólamokat, és talán van még, aki elhiszi, hogy a Karmelitából törik le az inflációt. Valószínűleg nem azok, akik boltba járnak.
Túl vagyunk a nehezén, de ez nagyon sokba került –- mondta Heiszler Gabriella, a Spar Magyarország elnök-ügyvezetője. Arról is beszélt: a beszállítók sokkal jobban növelték a profitjukat, mint a boltok.
A bújtatott áremelés ellen jó eséllyel pár, az EU által előírt módszer segíthet, nem a propaganda.
Rigó Csaba Balázs azért azt is hozzátette, hogy „lehet, hogy a kiskereskedelmi szereplők magatartása nélkül is Magyarországon lett volna a legmagasabb az élelmiszer-infláció".
Egy éve nem volt ennyire alacsony az infláció, de az, hogy 17,6-ról 16,4 százalékra lassult, csak ahhoz képest jó, ami eddig volt. Az élelmiszerek ára havi szinten március óta nem nőtt ekkorát, a cukor ára egy hónap alatt a másfélszeresére ugrott, ahogy véget ért az árstop, de a benzin és a szolgáltatások drágulása sem segített.
A kormány élelmiszer-infláció ellen kidolgozott fegyvere, az ársapka képtelen volt arra, hogy fékezze a drágulást, ezzel szemben olyan szinten borította meg a piaci viszonyokat, hogy megszüntetése után is jó időbe telhet, mire azok helyreállnak.
Jelentősen megdobja a bevásárlás árát az árstop kivezetése azok számára, akik befőzni készülnek, vagy akik húsételt terveznek ebédre – ezt tapasztaltuk a hatósági árak kivezetése utáni reggelen. Vannak persze meglepetések is, és több termék ára esett.
Az élelmiszergyártók tavaly azért tudták jelentősen emelni az áraikat, mert a lánc végén a lakosságnál volt pénz – köszönhetően a választások előtti kormányzati pénzszórásnak is. A nagy élelmiszergyártók végül jó, sőt egyesek príma üzleti évet zártak. Egyelőre kérdés, a szemétdíjak jelentős emelését be tudják, be fogják-e nyelni.
20,1 százalékosra lassult az infláció júniusban – számolt a Központi Statisztikai Hivatal. Az élelmiszerek ugyan olcsóbbak voltak, mint májusban, a szolgáltató szektorban és a benzinkutakon azonban akkora drágulás volt, hogy májusról júniusra összességében még emelkedtek is az árak.
Több élelmiszer ára csökkent a tavalyi szintre, és amelyik drágul, ott sem teszi már olyan tempóban, mint néhány hónappal ezelőtt. Beért a kormány kötelező akciója, vagy egészen másról van szó?
Csak részben igaz az, amit Gulyás Gergely mondott a múlt héten, miszerint „a döntés a bolté”.
Az állateledelek még az élelmiszereknél is drasztikusabban drágultak: márciusban 62, májusban 51 százalékkal kerültek többe, mint egy éve. Ott tartunk, hogy érdemesebb hatósági áras élelmiszert adni a kutyánknak, még az is olcsóbb, mint az állateledel.
Az élelmiszer-infláció még mindig 33 százalékos.
Az intézkedés negatívan érintheti a vendéglátókat és a szállásadókat.
Ez az árstopok és a kötelező akciózás után már a harmadik csodafegyver, amit az infláció letörésére vet be a kormány, amely a pénzromlás csökkenését várja attól, hogy listázza, hol, mennyiért kapható például a spagettitészta vagy a kígyóuborka.
21,5 százalékos volt májusban az infláció, ami még mindig toronymagasan EU-rekorder, de legalább áprilisról májusra már csökkentek az árak. A rezsi az elmúlt egy hónaphoz képest még olcsóbb is lett, az ételek alig drágulnak tovább, a kellemetlen meglepetést viszont az okozza, hogy kilőtt a szolgáltatások ára.
Június elsejétől indul az államilag előírt akciózás a kiskereskedelemben, a kormány az infláció elleni fegyverként emlegeti a rendeletben meghatározott leárazást. Csodát, vagy akár az infláció csökkentését persze hiába várnánk tőle, de akkor mi értelme? Elmagyarázzuk.
Rácsatlakozott a kormány az akcióvonatra, de valójában egy olajozott gépezetből igyekszik kivenni a részét. A márciusban még 40 százalékot meghaladó élelmiszer-infláció is lassan csökkenést mutat.