Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Meg akarja fogni az élelmiszerek áremelkedését Franciaországban Bruno LeMaire pénzügyminiszter, aki elnök szeretne lenni Macron után.
14 százalékos volt az éves élelmiszer-infláció februárban Franciaországban, vagyis jóval elmaradt a magyartól, de a vásárlók ezt is sokallják. „Olyan megoldást akarok, amely minden honfitársunkat érinti, az egész középosztályt“ – hangsúlyozta a pénzügyminiszter, aki ki is tűzte a határidőt az élelmiszer-infláció elleni akció kezdetére: az érintett feleknek március 15-ig kellene egyetértésre jutniuk valamiféle ársapkarendszerről.
Bruno LeMaire őszintén megmondta, hogy az államnak nincs elég pénze ahhoz, hogy teljes mértékben magára vállalja az élelmiszerár-emelkedés kompenzálását. A pénzügyminiszter abban bízik, hogy a nagy agrártermelők és kereskedők megértőek lesznek.
„A nagykereskedők hajlandók lépni ebben az ügyben, a termelők is megértik a problémát. Meg vagyok győződve arról, hogy együtt megtaláljuk a megoldást az élelmiszer-infláció megfékezésére” – fogalmazott LeMaire.
Inflációellenes kosár
Ezt javasolja a kereskedelmi miniszter. Olivia Grégoire szerint ebbe a kosárba kerülnének bele a legfontosabb élelmiszerek, melyeket ársapka védene az infláció ellen. A miniszter hangsúlyozta, hogy nem arról van szó, hogy befagyasztják az élelmiszerárakat. Sokkal inkább arról, hogy a szegényebb társadalmi csoportok, amelyek kasszájában jelentős tételt képeznek az élelmiszerek, találjanak maguknak olcsó árut a piacokon és a boltokban.
A kormány lépéskényszerben van, mert az élelmiszerek inflációja januárban még „csak” 13,3 százalék volt, februárban már 14,5 százalékot mértek, miközben a kormány népszerűsége a mélyponton a népszerűtlen nyugdíjreform miatt.
Mi kerüljön az inflációellenes kosárba? Még vita van a kormányon belül is, de körülbelül 50 terméket szeretne a többség. Ebben nemcsak élelmiszerek lennének, hanem higiéniához szükséges szerek is.
Mit szólnak mindehhez a nagy kereskedelmi láncok?
A Lidl és a Système U elfogadja az inflációellenes kosár ötletet, de a Carrefour nem. „Ez egy technokrata elképzelés. Mi már megtettük az infláció ellen, amit lehetett, és ezt jeleztük is a polcokon” – mondta Alexandre Bompard, a Carrefour elnök-vezérigazgatója a Le Figaro tudósítójának pár nappal ezelőtt, amikor Macron elnök felszólította a nagykereskedőket, hogy mondjanak le a profit egy részéről annak érdekében, hogy a vásárlókat megkíméljék az inflációtól.
A szerdán véget ért tárgyalás a nagykereskedők és a termelők között 10 százalékos áremelésről szólt. A három hónapig tartó tárgyalások késhegyre menő vitákat hoztak, mert a termelők arra hivatkoztak, hogy nagyon megnőttek a költségeik az ukrajnai háború miatt. Nemcsak az energia lett drágább, hanem a műtrágya is, amelyből mind Ukrajna, mind pedig Oroszország jelentős exportőr volt.
Ezért azután Bruno LeMaire pénzügyminiszter óvakodott attól, hogy konkrét számokat mondjon a tervezett inflációellenes kosárról a mezőgazdasági vásáron Párizsban.
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Lassan valóban eljön az ideje annak, hogy a cégvezetők mérlegeljék, mit kezdjenek az MI kínálta lehetőségekkel.
Egyelőre nem, de ez nem jelenti azt, hogy adott esetben nem éri meg a cégnek ilyen számlával rendelkeznie.
Muszáj költségvetési szigort felmutatnia a kormánynak, de ennyi idővel a választás előtt ezt úgy kell megcsinálnia, hogy ne az átlagember szenvedje meg igazán. Az eredmény: az állami cégeknek kell spórolniuk a dolgozóikon. Az állam nem omlik össze, a költségvetés viszont bajban van, úgy is, hogy már a sokadik hasonló lépést tették meg.
Az osztrák Profil szerint van olyan olvasata is a történteknek, hogy Orbán Viktor gyengének látszik.
Teljesen rendben van, ha Orbán Viktor nem kér a Pride-ból, de ne erőltesse rá mindenkire az ódzkodását, csinálja a négy fal között. Vélemény.
Az OTP jól teljesít, de ez nem Magyarországnak köszönhető.