Már akkora az élelmiszer-infláció, hogy nem oszt, nem szoroz az MNB és a KSH adatai közti különbség

Az élelmiszerek egy év alatt 48,7 százalékkal drágultak, legalábbis ezt számolta ki saját módszertana alapján a Magyar Nemzeti Bank. A Központi Statisztikai Hivatal ezzel szemben 43,8 százalékos élelmiszer-inflációt kalkulált.

A két adat nem elhanyagolható különbségét az adja, hogy a KSH által házon kívüli étkezésnek nevezett tételeket, például az éttermi, munkahelyi, iskolai, óvodai ebédet és a büféárukat az MNB a piaci szolgáltatásokhoz, illetve az árszabályozás alá eső termékek és szolgáltatások közé sorolja – magyarázza a jegybanki kiadvány szerzője, Rippel Géza. Ugyanakkor a KSH az élelmiszerek között veszi számba a bolti kávét, a teát vagy az alkoholmentes üdítőitalokat is, amelyek az MNB módszertana szerint a nem tartós iparcikkek körébe tartoznak. Az MNB 50 százalékhoz közelítő adata jobban egybevág a köznapi tapasztalattal és a realitással, hiszen a KSH-ét például az iskolai ebéd húsz százalék alatti drágulása lefelé húzza.

Ha árat emel, ha nem, bedőlhet nagyon sok étterem és az élelmiszeripari cég

Az élelmiszeripari és vendéglátós vállalkozások elmentek a falig: ha a folyamatosan növekvő költségeiket teljesen áthárítanák a vevőikre, eltűnne a kereslet. Újabb áremelések nélkül azonban tömeges csődök jöhetnek.

Fájdalmas tréfát űz a 2022 elejétől fokozatosan gyorsuló infláció a nyugdíjasokkal, de a bérből, fizetésből élőket is csúnyán megtéveszti.