Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
„A megélhetési válságot mindenki ott láthatta a szupermarketek polcain” – mondta az Ekpizo fogyasztóvédelmi szervezet vezetője a londoni Guardian tudósítójának. Panagiota Kalapotharakou hangsúlyozta, hogy már másfél évvel ezelőtt megindult az élelmiszer-infláció, tehát jóval az ukrajnai háború kezdete előtt. Szó sincs tehát szankciós inflációról.
A görög kormány úgy próbálja védeni a lakosságot az élelmiszerárak emelkedésétől, hogy 51 alapvető cikkre tett ársapkát. Ebben a liszt éppúgy benne van, mint a hal. Hosszas tárgyalások előzték meg az ársapkát: a kereskedelmi minisztériumban heteken keresztül folytak a megbeszélések az érintettekkel. A megegyezés megszületett, és a tervek szerint a tél végéig kitart. A kormány nem ad pénzt, mert a költségvetés nagyon feszes. A konzervatív kormány tisztában van a krízis mélységével, és súlyosabbnak tekinti a mostani életszínvonal-csökkenést, mint a 2008-as nagy válság idején, amikor a fizetésképtelenség miatt brutálisan visszavágták a görögök jövedelmét.
A nagy szupermarketláncok mind aláírták az ársapka-megállapodást. „Árverseny kezdődött a láncok között. Ezt nem láttuk előre, de kellemes meglepetés volt mind nekünk, mind pedig a lakosságnak” – nyilatkozta a kereskedelmi minisztérium főtitkára.
1200 euró alatt az átlagbér
Görögország az Európai Unió szegény országai közé tartozik, az átlagjövedelem 1200 euró. Ilyen alacsony jövedelem mellett a megélhetési válság nagyon hamar bekövetkezik, hiszen mind a rezsi, mind pedig az élelmiszerár-növekedés csaknem minden család költségvetésének meghatározó tételeit jelentik.
A konzervatív Mitszotakisz kormányzat gondja most az, hogy a megkérdezett görögök 60%-a nem hisz abban, hogy az ársapka megoldaná a megélhetési válság problémáját. Az 51 kijelölt élelmiszer ugyanis gyenge minőségű és viszonylag olcsó, csak a legszegényebb rétegek vásárolják azokat. A többiek kénytelenek az egyre dráguló élelmiszerek között válogatni.
A megélhetési válságot fokozza, hogy a szolgáltatások ára is nő: Görögországban például a legdrágább az internet az Európai Unióban.
A kormány igyekszik védeni a családokat: 13 milliárd eurót költ a rezsivédelemre. Ez GDP-arányosan a legnagyobb ilyen támogatás az EU-ban. Az önkormányzati adókat is 5%-kal csökkentik Görögországban, ahol a lakosság többsége megélhetési válsággal küszködik.
