Hadházy tippet adott Orbánnak, mit írhatna rá a nagy-magyarországos sáljára
A miniszterelnök nagy-magyarországos sálja helyett ajánlott egy olyat, amin a régiós élelmiszerinflációs adatok szerepelnek.
A miniszterelnök nagy-magyarországos sálja helyett ajánlott egy olyat, amin a régiós élelmiszerinflációs adatok szerepelnek.
A Nébih összeszedte, hogy mire érdemes figyelni most, amikor sokan segítenének a rászorulóknak.
Az Oxfordi Egyetem kutatói számoltak és kísérleteztek, hogy aztán kiderüljön, hogyan akadályozható meg, hogy a ketchup a ruhánkon landoljon.
Inkább Bécsben érdemes forralt bort inni vagy Párizsban? Jobban járunk a kürtőskaláccsal Pesten, mint a waffellel Brüsszelben? Vajon mennyit költenénk egy-egy adventi vásáron, ha éhesen és szomjasan esnénk be? Összehasonlítottuk négy európai főváros karácsonyi vásárainak ételkínálatát.
A központi árdiktálás paródiája, hogy a tojással és a burgonyával bővítette a kormány az ársapkás termékek körét. A hatósági árak a gyorsuló infláció tüneti kezelésére sem alkalmasak.
Az uniós átlaghoz képest kevesebbet, de fejenként így is 66 kiló élelmiszer végzi a kukában.
Az átállás alatt is a rögzített áron kell adniuk a krumplit és a tojást.
Szeptemberben 3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom az előző évhez képest, ám a növekedés nem mindenhol egységes.
Újabb szintet lépett az infláció, és erre a kormánynak egyetlen válasza van: még több árbefagyasztás. Pedig éppen az ilyen piacellenes intézkedések vezettek oda, hogy az unióban Magyarországon emelkednek a legvadabb ütemben az élelmiszerárak.
Az Orbán-kormány elhibázott agrárpolitikai döntéseinek egész sora vezetett a mostani élelmiszer-inflációs szinthez. Ezek egyike volt a földosztás, mely kinevelt egy új földbirtokos-típust és -generációt.
Az olasz kutatók egy tésztagyárral közösen kísérletezték ki, milyen környezetben és milyen anyagokkal kellene csomagolni a hőkezelt friss tésztákat, hogy azok szavatossági ideje hosszabb legyen.
Egy évvel ezelőtti árakon állt meg az élet több élelmiszer esetében a hazai boltokban, de az élet közben ment tovább, így aki azt remélte, az árstop fékezni tudja az inflációt, annak csalódnia kellett. A kormány új árstopokat akar, előtte néztünk körül az élelmiszerboltokban.
Évtizedek óta nem látott mértékben drágulnak az élelmiszerek, és az elmúlt hónapokban egy másik, rég látott jelenséggel is találkozhattunk: az élelmiszerhiánnyal. Pillanatnyi zavarról van szó, vagy bealkonyult a fogyasztói társadalomnak? A hvg.hu gazdasági podcastjében Szöllösi Rékával és Fórián Zoltánnal beszélgettünk.
Strómanokon és bukó társaságokon keresztül adták el a beszerzett élelmiszereket, amelyekből nagy mennyiség került a hazai üzletekbe.
Hiába készül valami magyar alapanyagokból Magyarországon, így is meredeken emelkedik az ára. Ez tehát még akkor is így van, ha az árut a szomszéd városból rendelik meg és forinttal fizetnek érte. De miért van ez így? Hogyan tudja a forint gyengülése áttételesen is drágítani a bevásárlásainkat? Bemutatjuk a folyamatot az itthon gyártott trappista sajt példáján.
Az agrárközgazdász szerint több tényező is fűtötte az inflációt.
Az alacsony termelékenység, a helyettesítő termékek árának emelése, a verseny kiiktatása és így tovább: az MNB közzétette azokat a számításait, amelyek alapján Matolcsy György a múlt héten arról beszélt, az árstopok önmagukban 3–4 százalékponttal járultak hozzá a dráguláshoz.
A lap úgy tudja, hogy az egyre gyakoribb hiány ellen szigorúbb ellenőrzésekkel és nagyobb büntetésekkel lépne fel a kormány.
A Dragon mintegy 3500 kilogramm hasznos terhet, a többi között élelmiszert és tudományos felszerelést szállít az ISS-re.
A megkérdezettek közel ötöde 19 foknál feljebb nem fűti fel a lakását.