A Szaturnusz Titan nevű holdján, mélyen a felszín alatt lehet ugyan folyékony óceán, ám könnyen lehet, hogy az élethez szükséges szerves anyagok nem tudnak eljutni a vízig. Vagy ha igen, akkor csak minimális mennyiség.
Harley-s póló, cordura nadrág, széles mosoly. Mi mást is várhatnánk a Coloradóban motorozó Csák Jánostól?
A Cassini űrszonda által rögzített adatok szerint százszor nagyobb koncentrációban van jelen a foszfát van a Szaturnusz Enceladus nevű holdján, mint a földi óceánokban.
Az Ausztrál Nemzeti Egyetem tudósai által szerdán publikált kutatás arra a megállapításra jutott, hogy a mintegy 600–540 millió évvel ezelőtt élt Ediacara biota csoporthoz tartozó nagy, lágytestű állatok az óceán fenekéről származó baktériumokat és algákat ettek.
A NASA Curiosity nevű Mars-járója egy olyan mintát elemzett, ami az eddigi legnagyobb szerves molekulát tartalmazta, amit a vörös bolygón találtak.
A tudomány egyik legizgalmasabb kérdése egészen a mai napig, hogyan is keletkezett bolygónkon az élet. Amerikai kutatók nemrégiben azt vizsgálták, hogy milyen szerepet játszott ebben az esővíz – és kiderült: megnyithatta az utat az élet felé.
Egy 24 tudományos intézet tudósaiból álló csapat a madarak kihalásán keresztül próbált rámutatni arra, hogy milyen súlyos ára van az ember felelőtlenségének a bolygó szempontjából.
„Négymilliárd év után újra megszülethet az élet a Földön” – ezt célozza a magyar akadémikus által vezetett nemzetközi kutatási projekt.
Dán kutatók hatmillió ember adataival tanították be a Life2Vec nevű mesterséges intelligenciának, hogyan jósolhatja meg az ismétlődő mintázatok alapján, milyen sors vár egy emberre.
A foszfor jelenlegi tudásunk szerint az élet elengedhetetlen építőköve, amit a Napnál nagyjából 20-szor nagyobb csillagok állítanak elő. Legalábbis eddig így tudtuk.
Az amerikai Bolygókutató Intézet tudósai szerint a Merkúron sós gleccserek lehetnek, melyek elősegíthetik, hogy baktériumok formájában élet is jelen legyen az égitesten.
Sokat számít, mi után kutatunk a távoli exobolygókon, és akár még az is lehetséges, hogy olyat találunk, ahol az egykori földi élethez hasonló zajlik le épp.
A NASA a jövőben tovább vizsgálja a Földtől mintegy 120 fényévre lévő K2-18b exobolygót, mert felmerült, hogy a planétán dimetil-szulfid található. Ilyet a Földön csak az élő szervezetek termelnek.
Elsőre akár még idillinek is tűnhet, ami egy galandféreggel fertőzött hangyafajjal történik, lévén nem sok teendője van, és sokáig fiatalos is marad – a befejezés azonban, ahogy a legtöbb esetben, itt sem vidám. A Mainzi Egyetem munkatársai annak eredtek a nyomába, hogy mi lehet a különös történés hátterében.
Az amerikai Rejuvenate Bio biotechnológiai cég tudósai állítják, gének átprogramozásával sikerült meghosszabbítaniuk az egerek életét. A szakemberek úgy vélik, a módszerükkel megfordítható az öregedés, amit egy napon az emberek megfiatalítására is használhatnak majd.
A kutatók mérései szerint az antarktiszi jég alatt is rengeteg fitoplankton él, annak ellenére, hogy fényre van szükségük az energiatermeléshez.
Egy tudományos „baleset” miatt a kutatók úgy vélik, valóban lepöröghet az ember élete a szeme előtt a halála pillanatában.
A Wildcar Ridge nevű szikla a Mars Jezero-kráterében található, és megmutathatja, virágzott-e az élet a vörös bolygón évmilliárdokkal ezelőtt.
Sasha Quanz asztrofizikus szerint 30 éve még azt sem tudtuk, hogy léteznek exobolygók, ma viszont már 100 milliárdra tippeljük a számukat a Tejútrendszerben.
Az Alkalmazott Molekuláris Evolúció Alapítvány tudósainak felfedezése a marsi élet utáni kutatást is segítheti.
