szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

A NASA Curiosity nevű Mars-járója egy olyan mintát elemzett, ami az eddigi legnagyobb szerves molekulát tartalmazta, amit a vörös bolygón találtak.

Régóta próbálnak bizonyítékot találni a tudósok arra, hogy a Mars egykor az élet bölcsője lehetett. A különböző Mars-expedíciók igyekeznek ennek nyomait megtalálni, és bár perdöntő bizonyítékra még nem bukkantak, egy újabb felfedezés alapján ismét arra lehet következtetni, hogy lehetett élet a vörös bolygón.

A Gizmodo beszámolója szerint a Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (CNRS) tudósai más kutatóhelyekkel közösen fedezték fel az eddig látott leghosszabb szerves molekulákat a Marson. A Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos folyóiratban megjelent publikáció szerint a Marson talált nagy molekulák láthatóan egyidősek a földi élettel, ami kérdéseket vet fel az ősi Mars felszínének biológiai aktivitással kapcsolatban.

A szóban forgó molekulák hosszú szénláncok, amelyek legfeljebb 12 egymást követő szénatomot tartalmaznak. A molekulák körülbelül 3,7 milliárd évig maradtak fenn a Marson, és nem tett bennük kárt sem a geológiai aktivitás, sem a nedvesség, sem pedig a hő. A molekulák körülbelül egyidősek a földi élet legkorábban ismert jeleivel. A CNRS közlése szerint a szénláncok olyan tulajdonságokat mutatnak, mint a Földön a biológiai tevékenység által termelt zsírsavak.

Tengerpartot találhattak a Marson, akár élet is keletkezhetett ott

A kínai Csu-zsung marsjáró adatait elemezve arra jutottak a szakemberek, hogy valószínűleg az egykori óceán partján járt a szonda, amikor a vonatkozó adatait rögzítette.

Ezeknek a szerves molekuláknak a felfedezése döntő betekintést nyújt a korai Marson lezajló lehetséges biológiai folyamatokba, ugyanakkor fontos megjegyezni: ez még nem bizonyítéka annak, hogy volt vagy van élet a Marson. Azt azonban megmutatja, hogy az ember által ismert élethez szükséges építőelemek jelen voltak a felszínen, illetve egykor az élet kialakulásához szükséges feltétetlek is adottak lehettek.

A kutatók a NASA Mars-járója, a Curiosity által vett mintát vizsgálták meg a bolygó felszínén lévő szerkezet egyik műszerével. A SAM (Sample Analysis at Mars) gázkromatográfot és tömegspektrométert tartalmaz, amelyek lehetővé teszik az izolált molekulák azonosítását a rover által gyűjtött mintákban. A Curiosity korábban is talált már szerves anyagokat a marsi iszapkövekben, de az új kutatás az eddig azonosított leghosszabb láncról számolt be.

A hosszú szénláncok megtalálása a Marson azért fontos, mert azt mutatja, hogy a NASA tudósai jó úton haladnak az életjelek – vagy legalábbis a földi élet alapjául szolgáló élet – keresése terén.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!