Óriási gázkitörés volt július 29-én a Naphoz közeledő 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökösön - közölte kedden a grazi Világűrkutató Intézet (IWF). Az üstökös csütörtökön hajnalban 4.03-kor éri el pályájának Naphoz legközelebbi pontját. "Most kezdődik az érdekes időszak, mivel a Nap hője egyre aktívabbá teszi az üstököst" - magyarázta Martin Volwerk, az Osztrák Tudományos Akadémiához (ÖAW) tartozó kutatóintézet munkatársa, aki szerint az elkövetkező napokban és hetekben további nagyobb kitörések várhatók.

Az üstökös 186 millió kilométerre közelíti meg a Napot, ez kicsivel több, mint a Föld és a Nap távolsága. A csillag forrósága változásokat okoz az égitestben: felszíne felmelegszik, gázt és port bocsát ki. A kölni német űrkutatási hivatal (DLR) becslése szerint az üstökös másodpercenként több száz kilogrammot veszít így tömegéből.

A mostanihoz hasonló kitörések oka, hogy az üstökös felszíne alatti jég elolvad, majd gőzzé alakul, amely a fokozódó nyomás hatására egyszer csak kirobban a zárt üregből. Andrea Accomazzo, az égitestet vizsgáló Rosetta űrszonda repülési igazgatója szerint bár az üstökös augusztus 13-án közelíti meg legjobban a Napot, aktivitásának csúcspontját csak valamikor szeptemberben éri majd el. A 67P/Csurjumov-Geraszimenko következő "fordulójában" 6 és fél év múlva repül újra át pályájának Naphoz legközelebbi pontján. 

Az égitestet az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondája kíséri, felszínén tavaly november 12-én landolt a Philae leszállóegység.

A kutatók nem tartanak attól, hogy "túl forróvá válna a helyzet" a Philae számára, mert bár a hőmérséklet a 80 fokot is elérheti majd az üstökös felszínén, a kis robot éppen egy árnyékos, hűvös helyen landolt - közölte a DLR. Koen Geurts, a Philae technikai menedzsere szerint pedig itt semmiképpen nem fogja átlépni a hőmérséklet az 50 fokot, amelytől kezdene kritikussá válni a leszállóegységnek és műszereinek a helyzete.

A Rosetta-misszió 2016 őszén ér véget 12,5 év utazás és 7,9 milliárd kilométer megtétele után.