"Minden simán ment, a kavargó portól és gőztől övezett üstökös közép-európai idő szerint 4 óra 03 perckor haladt el a Nap mellett, az esemény nem volt különösen látványos" – mondta Paolo Ferri, az ESA darmstadti központjának misszióvezetője.

Az égitest mintegy 185 millió kilométerre volt ekkor a csillagtól, a távolság a következő hetekben nagyon lassan növekszik. Az elmúlt négy-nyolc hétben a 67/P egyre nagyobb mennyiségű napenergiát tankolt, egyre több por kavargott a felszínén. Most pályájának a Naptól legtávolabbi pontja felé tart, amely körülbelül 800 millió kilométerre van.

"Szeptemberig további kitöréseket és porfelverődést várunk. Nem valószínű, hogy eközben darabok törnek le az üstökösről, ám nem is zárhatjuk ki" – vélte a tudós.

Az ESA szerint ősszel nyugszik meg a 67/P. Addig a Rosetta űrszonda a biztonság kedvéért 150 helyett 300 kilométer távolságból kíséri és vizsgálja az égitestet.

Az üstökösön tavaly novemberben leszállt Philae robot számára ez azt jelenti, hogy egy ideig nem lesz kapcsolata a Rosettával. A Rosetta legfontosabb feladata most az, hogy az üstökös tevékenységének maximumát tudományos mérésekkel és képekkel dokumentálja – magyarázta Ferri.

A kölni német légi és űrközlekedési központ (DLR) adatai alapján a 67/P másodpercenként nagyjából száz kilogrammot veszít tömegéből. Az eddig megfigyelt legerősebb, néhány perces gázkitörés július 29-én volt a DLR és az ESA beszámolói szerint, erről az ESA kedden kiadott felvételei is tanúskodnak.

A Föld csak körülbelül 150 millió kilométerre van a Naptól, azaz kisebb távolságra, mint a megfigyelt üstökös, amelynek nincs légköre, ezért 80 Celsius-fokos hőmérséklete lényegesen forróbb, mint bolygónké.

A következő napokban az üstökös tevékenysége még fokozódik – mondta Ekkehard Kührt, a DLR üstököskutatója. Az égitest legközelebb nagyjából 6,5 év múlva jut ismét pályája perihéliumára.

A Rosetta-misszió 2016 őszén ér véget 12,5 év utazás és 7,9 milliárd kilométer megtétele után.