1000 Celsius-fokos olvadt kőzet van a Jupiter Io holdján
Az Io a vulkani aktivitást tekintve a legaktívabb égitest a Naprendszerben, a működésének megértéséhez pedig most egy újabb lépéssel kerültek közelebb a kutatók.
Az Io a vulkani aktivitást tekintve a legaktívabb égitest a Naprendszerben, a működésének megértéséhez pedig most egy újabb lépéssel kerültek közelebb a kutatók.
Az ASO-S elsődleges feladata az lesz, hogy kiderítse: a Nap mágneses mezeje hogyan váltja ki az úgynevezett koronakidobódásokat (CME) és más kitöréseket.
Sok tudós vallja, hogy az embernek más bolygókon is meg kell vetnie a lábát, de együttlét nélkül erre aligha van esély. Márpedig ez az, amit egyáltalán nem ajánlanak az űrhajósoknak.
A Föld öreg szomszédja, a Hold több milliárd éves, de lehetséges, hogy a kialakulásával kapcsolatos eddigi elméletek hibásak.
Mindössze 352 kilométerre volt az Europa felszínétől a Juno űrszonda, amikor képeket készített a felszínéről.
A Crew Dragon űrhajóban most is négyen utaznak, köztük Nicole Aunapu Mann, aki az első amerikai őslakos nő az űrben.
A látványos események igen gyakoriak a Nap felszínén, de ezeket nem mindig van lehetőségünk megfigyelni.
1957. október 4-én nagyot változott a világ: megkezdődött az űrkorszak.
Az Ingenuity navigációs kamerája (Navcam) rögzítette, ahogy egy furcsa, fóliaszerű anyag lobog a helikopter egyik lábánál. A NASA vizsgálatot indított.
Novemberre halasztják az Orion űrhajó többször meghiúsult tesztrepülését.
Csillagászok szerint egy törpegalaxis legalább kétszer találkozott a Tejútrendszerrel, az „ütközés” pedig ahhoz hasonló eseményeket generált, mint amikor kavicsot dobunk egy tóba.
A Juno nevű űrszonda évek óta vizsgálja a Jupitert, ami fontos adatokhoz juttatja a tudósokat. Ennek eredménye az alábbi, a bolygó felhőzetével kapcsolatos modell is.
Néhány furcsa vihar, amiket még 2017-ben fedezett fel a NASA űrszondája a Jupiteren, különösen érdekli a tudósokat.
A NASA történelmi küldetése bizonyította, hogy az emberiség képes megváltoztatni egy, a Föld felé tartó kisbolygó pályáját.
A kínai FAST rádióteleszkóppal egy „hiperaktív” magnetárt sikerült elcsípni, ami alapján új helyeken is keresnünk kell majd a gyors rádiókitörések forrását.
Ritkán örülnek az emberek annak, hogy ha lezuhan és megsemmisül egy űrszonda, a NASA DART-missziója azonban kivételt képez.
Szerdától az olasz Samantha Cristoforetti a Nemzetközi Űrállomás parancsnoka. Ő az első európai nő, aki betöltheti ezt a posztot.
A témában kiadott képek is elég látványosak, de a videó, amit az ATLAS-rendszer segítségével rögzítettek, sokkal beszédesebb. A NASA szerint új korszakba lépett az emberiség.
Kína két kísérleti műholdat küldött fel az űrbe vasárnap reggel, melyek tudományos kutatásokban segítik a munkát. Hétvégén az Egyesült Államok is felbocsátott egy műholdat, ami bevallottan felderítési célokat szolgál.
Az űrből egészen más képet fest a Florida felé tartó Ian hurrikán.