Különös képeket küld haza egy aszteroidáról a japán Hajabusza-2 űrszonda
Japán rizsgombócra emlékeztető aszteroidáról küld képeket a Hajabusza-2 japán űrszonda.
Japán rizsgombócra emlékeztető aszteroidáról küld képeket a Hajabusza-2 japán űrszonda.
Egy nemzetközi kutatócsoport felfedezett egy olyan baktériumot, amely képes létezni alacsony fényviszonyok és rideg körülmények között, ez a sajátossága segítheti az emberek jelenlétét a Marson.
Tyereskova 1963. június 16-án szállt fel a Vosztok-6-tal, és közel három nap alatt 48-szor megkerülte a Földet.
Csillagászok két független csoportja is bizonyítékot talált három kölyökbolygó létezésére egy gyermekcsillag körül egy új bolygókutató módszer alkalmazásával.
Stephen Hawking szavait – egy nem kevésbé különleges zenei aláfestéssel egyetemben – az elméleti fizikus hamvainak elhelyezése után sugározza az űrbe az Európai Űrügynökség.
Hosszú hónapokig tartó hibernált állapot után végre ismét aktív a New Horizons űrszonda, ami a Naprendszer szélén teljesít szolgálatot.
Egy héttel az után, hogy a Curiosity marsjáró lefúrt a talajba és mintát vett belőle, a NASA tudósai sajtótájékoztatót hívtak össze. És nagyon titkolóznak.
A Szaturnusz gyors tengelyforgása miatt sarki fény látható délben a bolygón egy nemzetközi kutatócsoport szerint.
A Ceres törpebolygó körüli utolsó röppályájára ereszkedik hamarosan a Dawn űrszonda – közölte a göttingeni Max Planck Naprendszer-kutató Intézet (MPS). Az űreszköz ezáltal eddig nem elérhető részletességű képeket tud készíteni.
A romlott húsra emlékezető bűze miatt repülőkről és liftekből kitiltott duriánt küldi az űrbe Thaiföld, hogy megvizsgálja eltarthatóságát.
Egy úttörő módszer segítségével végzett mérésekkel a valaha észlelt legnagyobb tömegű, mintegy 2,3 naptömegű neutroncsillagot azonosították spanyol csillagászok.
A Nemzetközi Űrállomás (ISS) következő hónapban útnak induló új legénysége egy sor olyan kísérletet végez majd el munkája során, amelyek közül több a Holdra és a Marsra vezető jövőbeli hosszú távú missziókat készíti elő.
Hova jutna a világ, ha még a flúgos milliárdosok is beletörődnének az emberiség kipusztulásába?
Új fúrótechnikájával több mint egy év után először sikerült mintát vennie a Mars kőzetéből a NASA Curiosity nevű Mars-járójának.
Asztro-trilógia címmel felfrissítve, új elemekkel gazdagítva nyílik meg újra a Bélyegmúzeum világegyetemről szóló időszaki kiállítása május 22-én Budapesten.
A Tejútrendszer galaktikus korongja nagyobb, mint azt eddig vélték.
Bionikus "fület" kapott Ausztrália legnagyobb teleszkópja, ennek segítségével a kozmoszból érkező rádióhullámok szélesebb tartományban észlelhetők, a csillagászok így tisztább képet kaphatnak az univerzumról.
Egy 13,28 milliárd fényévre lévő galaxisban az ősrobbanás után mindössze 250 millió évvel kialakult csillagokra, így az eddigi ismert legrégebbi oxigénforrásra bukkant egy nemzetközi kutatócsoport.
Rekordot jelentő több mint egy évet töltöttek el kínai egyetemisták egy pekingi laborban a Holdon uralkodóhoz hasonló körülmények között.
Az űrből valószínűleg nem lehet a rossznak minősíthető fényképet készíteni a Földről. Ha nincs is igazunk, Anton Skaplerovnak nem sikerült megcáfolnia a tételt.