Előttünk a lehetőség, hogy megalapozzuk az emberiség fenntartható jelenlétét - először a Holdon, aztán a Naprendszerben is. Az új technológiákról és a gazdaságról szóló vitánkhoz hozzászóló szerzőnk szerint megérné létrehozni a Magyar Űrügynökséget.
Elindult szombat hajnalban az európai-japán BepiColombo űrszonda a Naphoz legközelebb keringő bolygóhoz, a Merkúrhoz. Az Európai Űrügynökség (ESA) és a Japán Űrügynökség (JAXA) által közösen indított szonda fejlesztésében magyar kutatók is részt vettek.
A tervezettnél hónapokkal később, október helyett csak a jövő évben, január vége felé landol a Ryugu aszteroidán a Hajabusza-2 japán űrszonda, mert a kisbolygó felszíne a vártnál göröngyösebb, és ezért nehéz megfelelő leszállóhelyet találni a számára.
A végső tesztek vannak már csak hátra, amelyek után még az idén elindulhat az űrbe az európai diákműhold, rajta magyar műszerekkel és berendezésekkel.
Az első vizsgálatok szerint a hordozórakéta első fokozatának egyik eleme ütközött a második fokozattal. A baleset kihat a Nemzetközi Űrállomáson zajló munkára is.
Újabb giroszkópja romlott el a Hubble űrtávcsőnek, ezért amíg a tudósok megoldást találnak a hiba elhárítására, az űreszköz tartalékos üzemmódban működik.
Válaszolva az amerikai űrhivatal Hold- és Mars-kutatási terveire, a Lockheed Martin bemutatta a Holdon leszállni képes űrhajójának modelljét.
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) műszerével végzett mélyészlelések szerint szinte a teljes égbolt a korai univerzum ultraibolya sugárzásának utófényében parázslik.
Egy újabb, ezúttal nagyobb, tízkilós leszállóegységet bocsátott szerdán hajnalban a Hajabusza-2 japán űrszonda a Ryugu aszteroida felszínére – jelentette be a japán űrhivatal.
(Űr)történelmi pillanatok felidézésével emlékeztet a 60 éves amerikai űrhivatal arra, mit is köszönhetünk annak, hogy létezik.
Újab probléma lépett fel az emberiséget értékes ismeretekkel gyarapító Kepler űrtávcsőnél, ezért a kutatók inkább alvó üzemmódba kapcsolták az eszközt. Október 10-én kiderül, maradt-e még benne elég üzemanyag.
Mégsem a fekete lyukak adják az univerzum hiányzó sötét anyagát. Bár korábban úgy tűnt, megfejtették a csillagászat egyik nagy rejtélyét, a Kaliforniai Egyetem kutatói cáfolták az elméletet.
A már korábban közzétett fotók mellett egy tizenöt filmkockából álló videofelvételt is küldtek a Ryugu kisbolygó felszínéről a Hajabusza-2 kutatórobotjai.
Először észleltek porvihart a Titánon, a Szaturnusz holdján. Így a Titán a Naprendszer harmadik égiteste a Föld és Mars után, amelyen porviharokat figyeltek meg.
A tervek szerint 2022-ben már elkezdené építeni a SpaceX azt a bázist, ami később az embereknek szolgálna otthonul a Marson. Most két látványtervet is közzétett a Twitteren.
