Ötvenezer euró vissza nem térítendő támogatás, több millió forint értékű szakértői, tanácsadói segítség és potenciális befektetők hada. Minden kis- és pláne startup vállalkozás álma, hogy ezekből részesüljön. Mindez valóra válhat – legalábbis a legjobbak számára. A fentiek mellé még az űrkutatásban, űrutazásban kipróbált csúcstechnológiájú eszközökhöz, megoldásokhoz is hozzájuthatnak, teljesen ingyen. Az Európai Űrügynökség az MTA Wigner Fizikai Kutatóközponttal együttműködve július elején nyitotta meg üzleti inkubátorházát Csillebércen, azzal a céllal, hogy pályáztatás révén anyagilag is támogasson legfeljebb öt éve működő cégeket innovatív termékek, szolgáltatások előállításában, és rajtuk keresztül segítse az űrtechnológia földi elterjesztését.
Mivel huszonkét tagállam adófizetőinek pénzéből működik, az űrügynökség komolyan veszi a feladatot, hogy az ő mindennapi életüket könnyebbé tegye. Magyarországnak is az a célja, hogy az űrkutatásból származó tudományos eredmények ipari vagy polgári hasznosításával költséghatékonyabban, gyorsabban működjön valamilyen új termék vagy szolgáltatás itt, a Földön is – magyarázza Tandi Zsuzsanna, az inkubátorház vezetője. Óriási szenzáció volt például, amikor 2014 novemberében a Rosetta űrszonda Philae nevű leszállóegysége, több mint tíz és fél éves világűrbeli száguldás után, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban fejlesztett szoftver segítségével az ember alkotta eszközök közül elsőként landolt egy üstökös felszínén. Az űrügynökség az ilyen fejlesztéseket igyekszik visszaforgatni a földi iparágakba.
Tandi Zsuzsanna az inkubátorház megnyitóján. Kecsegtető ígéretek
MTI / Szigetváry Zsolt
Magyarország 2015 óta tagja a szervezetnek, amelynek technológiatranszfer-irodája 2016 decembere óta működik. Így Budapestről az űrügynökség birtokában lévő összes megoldás hozzáférhető. „Biztos van olyan projekt, amelyhez nem tudunk űrtechnológiát adni, de eddig még nem futottunk bele ilyenbe” – mondja Tandi Zsuzsanna. Ehhez persze a projektgazdának tudnia kell, hogy mit akar, milyen technológiát keres. Az iroda és az új inkubátorház egy fedél alatt teljes körű szolgáltatást nyújt: van, akinek pénzt, van, akinek technológiát kínál, és van, akit befektetőkkel hoz össze. Utóbbi fordítva is működik: pénzüknek célpontokat kereső üzletemberek is fordulhatnak az irodákhoz. A szervezet a márkáját is kölcsönadja, amivel – azt reméli – presztízst kölcsönöz a cégeknek, és ajtókat nyit meg előttük. „Egyfajta minőségjelző szeretnénk lenni” – fogalmaz az irodavezető. Ez többnyire sikerül is, hiszen az általuk támogatott startupok 87 százaléka állva marad. Ebben közrejátszik, hogy az elbírálás nagyon szigorú: az ügynökség jól megnézi, mire ad pénzt, és napi szinten követi a projekteket. Ezzel együtt a program tizenöt évvel ezelőtti nemzetközi indulása óta 620 európai cég lépett ki a piacra, ami több ezer munkahelyet jelent.
Kiemeltnek számít a budapesti transzferiroda a hálózaton belül: saját forrásból is írhat ki pályázatokat, nem kizárólag a most induló inkubátorházon keresztül. Ilyen központ négy működik Európában. 2016 vége óta egy pályázati kört már lezártak, az egyik nyertes projekt a Superb rövidítésű, teljes nevén Satellite image process UPon rEquest from Reports on Border security lett, amelyet a Montana Tudásmenedzsment Kft. fejlesztett ki. A rendszer multimédiás adatokat gyűjt múltbeli eseményekről, és azokat mesterséges intelligencia segítségével veti egybe belső (rendőrségi) forrásokkal és a médiában megjelent hírekkel, nyilvános tartalmakkal. Az eredmények alapján megkísérli meghatározni az események földrajzi helyét. A helyszínt aztán űrfelvételekkel veti össze, és a megfigyelési adatokkal együtt analizálja. Az alkalmazás a határrendészettől a vadgazdálkodáson át a vízügyig több területen bevethető. A másik nyertes egy mobil 5G-s hullámterjedés-mérő berendezés, amelyet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karán fejlesztenek ki. A végső eredmény egy hordozható beltéri 5G-s tesztberendezés, amely a hullámterjedési méréseket végző mérnökök kulcsműszere lehet. Az 5G-s mobiltechnikát már a közeli jövőben bevezetik, ez a feltétele például az önvezető autók széles körű elterjedésének. (Hogy milyn változásokat hoz még életünkbe az 5G, arról itt olvashat.) A két projekt összesen 65 ezer euró támogatást kapott. Nemzetközi bemutatásuk is megtörtént, a befektetői tárgyalások most folynak.
Az Európai Űrügynökség Space Business Innovation Centre (SBIC) központja Hollandiában
ESA
Van már két nyertese az idei második pályázatnak is: a Standard Oil and Company Inc. Kft. tűzoltók számára „venné kölcsön” egy műhold hőszigetelését. A szigetelőmellény célja, hogy viselőjét megvédje a nem kívánt hőhatásoktól, de ne zavarja a szabad mozgásban, és bármelyik korábbi tűzoltó-felszerelést ki lehessen egészíteni vele. A mellényt saját hűtőrendszerrel is felszerelik, így a korábbinál kedvezőbb testhőt biztosít. A rádiótechnológia területén nyújtott be sikeres pályázatot a SAGAX Communications, amely innovatív megoldáson dolgozik a határellenőrzés hatékonyabbá tételéhez. Munkáját a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatói és határrendészeti szakértői segítségével végzi. A magyar inkubátorház első pályázata a napokban lesz nyilvános, a határidő október 17. Ezen legfeljebb 50 ezer euró vissza nem térítendő támogatást lehet elnyerni.
| Űrbéli segítség |
Szerte Európában a legkülönfélébb projektekhez adtak már anyagi és technológiai támogatást az Űrügynökség irodái. Az Eatops nevű francia–holland–norvég cég például tengeri fúrótornyok távoli megfigyelését teszi lehetővé olyan módszerrel, amellyel eredetileg űrjárműveket irányítottak. Az iOpener Media videójátékokban hasznosít műholdas navigációs megoldást, a játékosokat valós idejű adatokkal látva el. A holland EstrellaSat széles sávú adatkapcsolaton keresztül teszi lehetővé nehézgépek irányítását műholdas technológia segítségével, megkönnyítve a bányászatban, az építőiparban vagy az erdőgazdálkodásban dolgozók életét. De elektromos repülőgép, utasszállítók fedélzetén használható wifi és a futballisták teljesítményét valós időben elemző bokaperec is készült már űrtechnológiák alapján. |
A cikk a HVG 2018/30. számában jelent meg.
