A július 14-i történelmi randevú során az űrszonda hét tudományos műszere folyamatosan gyűjtötte az adatokat a Plutóról, amelyeknek csak töredékét küldte el akkor. A folyamat szeptember 5-én gyorsult fel, és legalább egy évet vesz igénybe, amíg az összes mérés megérkezik a Földre. Az adattovábbítás gyorsasága ugyanis másodpercenként 1-4 kilobit – közölték a NASA illetékesei.

"Ezek azok az adatok, amelyekért elmentünk a Plutóhoz – ezek a felvételek, színképek és más adattípusok fognak segíteni minket abban, hogy megértsük a Plutó-rendszer eredetét és fejlődését. Ami folyamatosan érkezik a Földre, az nem csak a még az űrszondán lévő 95 százaléknyi adat, hanem a legjobb adathalmaz, a legnagyobb felbontású felvételek és színképek, a legfontosabb légköri adatok és még több más adat. Egy valódi kincsesláda" – mondta Alan Stern, a New Horizons program fő adatelemzője. 

Bár a fény sebességével érkeznek, több mint 4 és fél óra szükséges ahhoz, hogy a rádiójelek eljussanak 4,8 milliárd kilométer távolságra lévő New Horizonsról a Földre.

A New Horizons, amely először vette közelről szemügyre a Plutót, a törpebolygó holdjait és a Kuiper-öv néhány objektumát, 2006. január 19-én startolt a New Frontiers program első küldetéseként. Kilenc évig tartó útjának nagy részét hibernációban töltötte, januárban ébresztették fel a NASA tudósai, és akkor látott hozzá a tudományos adatok gyűjtéséhez.

Hét műszere segítségével a lehető legtöbb adatot gyűjtötte törpebolygó és holdjai összetételéről, nagyfelbontású felvételeket készített, a napszelet és a mágneses mezőket vizsgálta, tanulmányozta a Pluto légkörét, pormintákat vett. A küldetés hozzájárulhat központi csillagunk és planétái születési titkainak megismeréséhez is, hiszen a Kuiper-öv a Naprendszer képződésének törmelékét tartalmazza.

Azóta azonban csak kisebb mennyiségű adatot, és néhány felvételt küldött.