Lemondott a Pegasus kémszoftvert kifejlesztő cég vezére, száz embert kirúgnak
Távozik az NSO Group vezetője, átszervezik és racionalizálják a hírhedt Pegasus kémszoftvert gyártó céget.
Távozik az NSO Group vezetője, átszervezik és racionalizálják a hírhedt Pegasus kémszoftvert gyártó céget.
Lengyelországba utazott az Európai Parlament kémszoftverekkel foglalkozó bizottsága, hogy kivizsgálja a Pegasus-szoftverrel történt esetleges visszaéléseket. A lengyel kormányzat részéről azonban senki nem fogadta a képviselőket, akik éles hangvételű kritikát fogalmaztak meg a lengyel hatóságok szerintük autokratikus megfigyelési gyakorlatáról.
A portál szerint a kémszoftver megvásárlásának közbeszerzés alóli mentesítését a parlament nemzetbiztonsági bizottsága egyhangúlag és kérdés nélkül szavazta meg 2017 októberében.
A szoftvert gyártó Avnon Group nevű cég egyik munkatársa beszélt arról, hogy a magyar kormány mire készül. Gulyás Gergely miniszter viszont a hír nem igaz.
Az Europolhoz, az Európai Unió közös bűnügyi szervéhez fordult az Európai Parlament vizsgálóbizottsága a Pegasus- és más kémszoftverek ügyében. Az Europol nyomozás megindítását is kérheti a tagállami hatóságoktól.
A szervezet friss jelentése kiemeli, hogy a független lapok és az előválasztás rendszere is leállt tavaly ősszel, de nem feledkezik meg a Pegasus-botrányról sem.
Az Európai Parlamentben elkészült annak a vizsgálatnak a jelentéstervezete, amely a Pegasus és már kémszoftverek EU-n belüli, jogtalan felhasználásáról készült. A dokumentum egyik főszereplője Magyarország.
A bíróságon támadta meg a TASZ által képviselt több Pegasus-megfigyelt az Alkotmányvédelmi Hivatal határozatát, amely megtagadta tőlük a hozzáférést az esetlegesen róluk kezelt megfigyelési adatokhoz. A bíróság új eljárásra utasította a titkosszolgálatatot, mert a döntése nem volt szabályos.
Készül az izraeli kémszoftver EU-s alkalmazásáról szóló EP-jelentés. Jó-e a Nyugatnak, ha leáll a kínai gazdaság növekedése? A török elnök és az autokraták kézikönyve. Két markáns nyugati felfogás Kína felemelkedéséről. Válogatás a világsajtó írásaiból.
A világméretű lehallgatási botrányról készült új dokumentumfilm azt akarja bemutatni, hogy a kormányok állításaival ellentétben nem csak bűnözők és terroristák ellen vetették be a kémszoftvert.
A látogatást a bizottság DK-s alelnöke, Rónai Sándor kezdeményezte.
A testület február második felében érkezik Magyarországra.
A testület delegációja február közepén Budapestre érkezik, a meghallgatás viszont megelőzi a látogatásukat.
Sokáig válaszra sem méltatta a lehallgatási botrányt vizsgáló, hozzá bejelentkező delegációt.
Az igazságügyi miniszter szerint a bizottság mandátuma „veszélyesen túlterjeszkedik az uniós és az intézményi hatáskörökön”.
Két napig Budapesten vizsgálódott az Európai Parlament Pegasus-bizottsága, de a kormány tagjai nem voltak hajlandók találkozni velük. Varga Judit vádaskodásait a küldöttség vezetője összeesküvés-elméletként jellemezte és úgy vélte, azok többet mondanak el a miniszterről és a tisztelet hiányáról, mint róluk.
Az olyan kirívó esetek mellett, mint a Pegasus-ügy, a hétköznapokban is egyre több személyes adatunkat gyűjti az állam, ám a szabályozás és a független ellenőrzés kérdése nem megnyugtató, írja véleménycikkében a TASZ ügyvezető igazgatója.
Megígérte a kormány, hogy hét év után végrehajtja a strasbourgi emberi jogi bíróság ítéletét, ami a titkos megfigyelések szabályozását érinti. A változtatás azzal járna, hogy az ilyen megfigyelések engedélyeztetését elvehetik az igazságügyi minisztertől.
Focihuligánokkal, alvilági alakokkal és terroristákkal került egy lapra a 444 fotóriportere, a NER elitjét követő Németh Dániel azzal, hogy neve alapján kockázatot jelzett a Nemzeti Információs Központ Biztonsági Háttérellenőrzést Koordináló Rendszere. Az indoklás nem ismert, de Németh munkájával függhet össze. Eközben a börtönből kegyelemmel szabadult Budaházy György információnk szerint szerepel az Egyesült Államok Terrorista Átvilágítási Központja által vezetett No Fly List adatbázisában.
A kémprogramokat az ellenfelek, az újságírók és a civil társadalom megfigyelésére, megfélemlítésére és hiteltelenítésére használták, a jövőben így csak szigorú feltételek teljesülése esetén kellene engedélyezni őket, emellett a nemzetbiztonság egységes meghatározására is szükség lenne. Ezek állnak azokban a jelentésekben, amelyet az EU illetékes vizsgálóbizottsága fogadott el a kémprogramokkal kapcsolatban.