A kínai külügy azt követően tartotta fontosnak megszólalni, hogy az ország párizsi nagykövete kijelentette: a volt szovjet tagországoknak, köztük a balti államoknak, nincs státuszuk a nemzetközi jogban.
Nyikolaj Peszkov álnéven lehetett tüzér Luhanszkban, független forrás azonban nem tudta megerősíteni a katonai múltját.
Az 1990-es évekbeli erőteljes visszaesés után a globális katonai kiadások a 2000-es évek óta ismét emelkednek. Ezeket kezdetben Kína jelentős katonai beruházásai, majd a Krím 2014-es annektálása után Oroszországgal kiújult feszültségek hajtották.
A Kreml igyekszik felgyorsítani a nemrég annektált területek betagolását az Oroszországi Föderációba, leginkább azért, hogy a 2024-es elnökválasztások idejére már sikersztoriként adhassák el az ukrajnai inváziót.
Bár nem kizárt, de az uralkodó álláspont szerint kicsi az esély arra, hogy nukleáris háborúvá fajuljon az orosz-ukrán konfliktus – erről beszélt a hvg360-nak adott interjúban Borhi László történész. A történelem során többször is felmerült egy nukleáris háború veszélye, ami rossz döntések nem szándékolt eredménye lehet. Az ettől való félelem társadalmi pszichózishoz vezet, nem jó ezzel ijesztgetni az embereket. Az interjú a hvg360-on indult vitasorozat záró része.
Úgy gondolja, egy háború bonyolultságát nem lehet olyan közhelyekkel elintézni, mint hogy ki áll a történelem jó vagy rossz oldalán.
A védelmi minisztérium videójára már ukrán válasz is érkezett.
Az elmúlt egy hónapban vitasorozatot indítottunk a hvg360-on arról, milyen lehetséges kifutása van az orosz-ukrán háborúnak, mekkora esély van arra, hogy eszkalálódjon. Kérdés az is, hogyan alakul a világrend, mi lesz a térséggel és Magyarországgal, meddig marad elszigetelt az Orbán-kormány. A sorozat utolsó része hétfőn jön, ezért felelevenítettük az eddigi beszélgetéseket.
Putyin megpróbálja kijátszani a szankciókat, Amerika figyelmezteti a szövetségeseit a módszerekre. A putyinizmus fenyegetést jelent a világra nézve. Mit lehet tanulni a Fox News perének példájából? Mire lenne szükség Izraelben? Válogatás a nemzetközi lapok írásaiból.
Ukrajna elhalasztotta tervezett offenzíváját, részben azért, mert részleteket tett ismertté az amerikai kiszivárogtatási botrány, de főleg azért, mert a hadsereg még nem készült fel, és az időjárási körülmények sem ideálisak. Közben érkeznek a nyugati fegyverek is, legutóbb a régen várt Patriot légvédelmi rakétarendszert kapta meg Kijev.
Ameddig szükséges, támogatják Ukrajnát.
Március közepén adott ki nemzetközi elfogatóparancsot a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Vlagyimir Putyin és Marija Lvova-Belova orosz gyermekjogi biztos ellen gyermekek elhurcolása miatt. Lvova-Belova olyannyira érintett az ukrán gyerekek „oroszosításában”, hogy maga is örökbe fogadott egy tizenhét éves fiút. A Szabad Európa ukrán kiadása utánajárt a tinédzser családi hátterének és Moszkvába kerülésének körülményeiről is beszámolt.
A zsoldosnak felcsapott fogvatartottak ötöde azért választotta a frontot, mert Prigozsinék antivirális szereket ígértek nekik, miközben a börtönben nem kapták meg a megfelelő kezelést a betegségükre.
A védelmi szövetség tagjai már 2008-ban kimondták, hogy az ország jövője a szövetségben van.
Kirill Rogov orosz politológus, a bécsi Humántudományi Intézet munkatársa szerint ez kell ahhoz, hogy vége legyen a háborúnak. A cikk az Economistban olvasható.
A főtitkár úgy nyilatkozott: Ukrajna helye a szövetségben van.
A Bolsoj főigazgatója szomorúan vette tudomásul, hogy megszűnt az együttműködés a a nyugati színházi társulatokkal és művészekkel.
A szövetség főtitkára azt nyilatkozta: minden tagország beleegyezett, hogy Ukrajna NATO-tag lesz.
A hivatalos álláspont szerint a lőszer leesett.
Ilyen nyíltan korábban a NATO sosem állt ki Ukrajna mellett.
