A csészénkbe kerülő „fekete leves” tropikus tájakon, egy örökzöld cserje terméséből készül. Ott terem a kávé, ahol bőséges a csapadék és az éves átlaghőmérséklet körülbelül 18 és 24 fok között ingadozik. Hiszen ahhoz, hogy 3-5 év után kivirágozzon, majd termést hozzon, a cserjét óvni kell a fagytól és a hidegtől. Az éretlen, zöld termés körülbelül 6-8 hónap után alakul át cseresznyére emlékeztető piros bogyóvá. Egy-egy kávécserje évente körülbelül 2 ezer szem piros bogyót termel, melyek belsejében általában 2-2 kávészem található. Legalább 60 féle kávécserje létezik, ugyanakkor a világon a két leghíresebb fajta az arabica és a robusta.
Arabica vs. Robusta
Évszázadok óta e két fő kávéfajta magjából készítenek kávét. Az ínyencek körében az arabica finomabb és jobb minőségű kávébab hírében áll, a kávészemek illata pörkölés után rendkívül intenzív és egyedülállóan aromás. Az arabicából készített ital gyümölcsös íze sokáig érezhető a szájban, és jól felismerhetőek benne az egyes termőterületek jellegzetességei. Ezek a kiváló szemek nevüket az arabokról kapták, ugyanis ők vitték be a terményt Kelet-Afrikából Arábiába a 15. században.
| Kávéöv |
 sxc.hu |
Az érzékeny cserje a magas fák árnyékában virágzik, és 1300 – 1800 méter közötti tengerszint feletti magasságon érzi magát legjobban. Klíma tekintetében leginkább a száraz és az esős időszakok váltakozását kedveli, kifejezetten érzékeny a szélre és a fagyra. Ezek a jellemzők erősen behatárolják az arabica termesztési területét, hiszen kevés olyan vidék van, amely megfelel minden követelménynek. Kevésbé ellenálló a betegségekkel szemben, hosszabb érési időszakot igényel, és lassabban növekszik, mint a robusta cserjék. Az arabica kávé jóval drágább, mint másik társa, ennek ellenére a világ összes kávé kibocsájtásának kétharmadát arabicából készült kávé teszi ki. Minél magasabbról származik a cserje, annál jobb minőségű pörkölt kávé készül a terméséből.
A robusta főként a trópusi síkságokon terem, és az előbbinél jóval nagyobb terméshozamú, jobban bírja a hőséget, és sokkal kevéssé fogékony a betegségekre. Már 200-300 méter magasan fekvő tájakon is megterem, így jóval elérhetőbbek és könnyebben kezelhetőek a robusta ültetvények az arabicához képest. A robusta igen erős, jellegzetes, jóval kesernyésebb, durvább íz világgal rendelkezik.
„Az, hogy valaki az arabica vagy a robusta kávét részesíti-e előnyben, országonként és egyénenként változó, azonban az igazi gurmék egyértelműen az arabica mellé teszik le a voksukat” – monda el a hvg.hu-nak a Tchibo exclusive 100 százalékos arabica termékek sajtóbemutatóján Andreas Christmann, a Tchibo nemzetközi kávébeszerzési igazgatója.
Hogyan kávézunk mi, magyarok?
Milyen kávét iszunk? Otthon, kávézóban vagy irodában? Hogy kávéznak a férfiak és hogyan a nők? A Kávé Világnapja alkalmából készített McCafé online felméréséből sok érdekes dolog derült ki kávézási szokásainkról. Otthon a könnyen elkészíthető fekete a sláger, házon kívül pedig inkább a kávékülönlegességeket keressük. A közel 3800 válaszadó nagy többsége leggyakrabban közvetlenül ébredés után otthon, egynegyede munkahelyén, tíz százaléka pedig vendéglátóhelyen issza meg mindennapi feketéjét. Az otthoni kávézás főleg a nők nagy kedvence, a szebbik nem képviselőinek több mint kétharmada, míg a férfiaknak csupán a fele kortyolja el otthonában kávéját. A megkérdezettek több mint egyharmada a kimozdulós kávézás rajongója, ők többnyire kávézóban, cukrászdában vagy kávézóláncnál vásárolják meg kedvencüket. Érdekli őket, hogy mi van a csészéjükben, ezért elsősorban a kávé minősége, ezután pedig az adott hely hangulata alapján döntenek. Idehaza kevéssé jellemző a filmekből jól ismert utcai kávézás. A megkérdezetteknek csupán két százaléka a híve a „sétálókávénak”,ők is inkább magukkal viszik a kávét munkahelyükre, és csak ott fogyasztják el.
A kimozdulós kávézás igazi társasági program – így vélekedik a felmérésben részvevők többsége. A kávézás főleg barátokkal, vagy családdal igazi élmény. A megkérdezett nők közel fele barátaival szokott kávézni, míg ez az arány a férfiaknál csupán33 százalék, a pasik szeretnek magányosan, a számítógép előtt ülve kortyolgatni. Az, hogy milyen kávét iszunk, alapvetően azon múlik, hogy hol vagyunk. Otthon a könnyen elkészíthető eszpresszó a sláger, a vendéglátóhelyeken azonban a kávékülönlegességek a legnépszerűbbek. A baristák fantáziadús kávékölteményei elsősorban a nők körében aratnak sikert, a férfiak ugyanis általában az egyszerű, ám annál erősebb eszpresszót preferálják. Meglepő, hogy a kávé ára csak sokadlagos szempont, a kávéválasztásnál a legtöbb embernek sokkal fontosabb a fekete íz világa és a márkája. A többség átlagosan 200-350 forintot költ egy kávéra, de a válaszadók negyede 500 forintot sem tart soknak egy jó feketéért.
[[ Oldaltörés (Recept) ]]
Kávé a tányérban
Íme, egy különleges, kávéval készült recept Segal Viktor séf ajánlásával, azoknak, akik nem csak inni szeretik a kávét.
Kávétöretbe forgatott sertéstarja, vajas zöldbabbal és gratin burgonyával
| Pörkölve |
A nyerskávé egyáltalán nem alkalmas fogyasztásra, íze élvezhetetlen, ezért a kávészemeket először meg kell pörkölni. A kívánt pörkölési intenzitástól függően a kávét a pörkölőgépben 200-250°C-ra hevítik fel. A hő hatására a kávébab színén egyértelmű változások mutatkoznak meg: kékeszöldből a sárga különböző árnyalatain át nyeri el a kívánt világos-sötétbarna színt. A kávébab szerkezete a magas hőmérséklet hatására a pörkölés végére lazábbá válik, a babszem megduzzad és térfogata kb. kétszer akkora lesz, mint a pörkölés előtti állapotban. A pörkölés után a kávét gyorsan le kell hűteni. |
4 szelet sertéstarja
1 evőkanál kávétöret (mozsárban összetört, pörkölt kávészemek)
20 dkg előfőzött ceruzabab
8 dl tejszín (a babhoz és a burgonyához is kell)
1 tojássárgája
6 db hámozott nyers burgonya hajszálvékonyra szeletelve
½ evőkanál szecsuáni bors, kevés kakukkfű, frissen őrölt feketebors, só
Egy kisebb méretű, körülbelül 6 cm mély tepsibe kezdjük el szeletenként, egymást kissé fedve elrendezni a burgonyaszeleteket. Két sor után sózzuk, borsozzuk és egy kevés tejszínt öntünk rá, ezután további 4-6 réteget készítünk el ugyanígy. A maradék tejszínt a tetejére öntjük és 160 fokon kb. 50 percet sütjük. A tejszínt elkeverjük a tojássárgájával és sózzuk. A húst fűszerezzük, elősütjük (serpenyőben mindkét oldalát megpirítjuk) és megszórjuk a kávéval, majd 180 fokra előmelegített sütőbe helyezzük, és körülbelül 10 perc alatt készre sütjük. Egy serpenyőben egy kanál vajat felhevítünk, és átforgatjuk benne a zöldbabot, majd körülbelül 1 perc alatt kislángon összeforgatjuk a tejszínnel. Tányérra helyezünk egy szelet húst, mellé tesszük a zöldbabot és a szeletekre vágott gratin burgonyát.
Jó étvágyat hozzá!
