A pezsgő szót 1830-ban megjelent Hitel című munkájában gróf Széchenyi István használta először a champagne-i italra, azóta többféle kifejezés is használatos a szénsavdús alkoholos italokra. A pezsgő egyik legfontosabb jellemzője ugyanis éppen a szénsavtartalma - ettől lesz a pezsgő valóban pezsgő.
A pezsgő szénsavtartalma a borban lévő (vagy a borhoz adott) cukorból zárt erjedéssel képződik, míg a habzóborhoz mesterségesen adagolják a szénsavat, szakkifejezéssel szaturált, elnyeletett szénsav található benne. A törvény szerint legalább három bar túlnyomásnak kell lennie a palackban. A gyöngyöző bor hasonló a habzóborhoz, de annál kevesebb szénsavat tartalmaz, és ez nem mesterséges hozzáadással kerül bele, hanem kizárólag erjedésből származik. A gyöngyöző bor palackjaiban viszont csak 1-1,5 bar nyomás uralkodik. Létezik szénidoxid hozzáadásával készült gyöngyöző bor is, de ezt a palackon fel kell tüntetni.

A magyarországi átlagfelhasználó azért is értetlenkedhet, mert magyarul - hála Széchenyinek és ellentetben számos más nyelvvel - a pezsgő szó nem a francia champagne-ból származik. Angol nyelvterületen például sokáig champagne-ként utaltak minden boralapú habzó italra, majd miután a franciák levédették az észak-franciaországi területről származó szénsavas alkoholos italokra a Champagne nevet, a britek kénytelenek voltak áttérni a sparkling wine, azaz a habzóbor kifejezésre. Pechjükre: így ugyanis ezzel a névvel kell illetniük minden, akár a champagne-i módszerrel, azaz méthode traditionelle szerint készült, ám a világ egy más pontjáról származó "pezsgőt" is és a csak a palack alapos tanulmányozása után tudják eldönteni, pezsgőről, habzó-, netán gyöngyöző borról van-e szó.
(A cikk eredetileg a HVG Online Zrt. Bor Plusz című szakmai kiadványában jelent meg Izsák Norbert tollából.)
A cikk támogatója a Hungária Pezsgő, ha többet szeretne tudni a pezsgők világáról, kattintson!
