A Temzétől a Tigrisig több száz folyó antibiotikum-koncentrációját vizsgálták meg szakemberek egy nemzetközi, átfogó kutatás keretében - írja a Guardian. A Helsinkiben hétfőn ismertetett eredmények nagy aggodalomra adnak okot, mert az antibiotikumos vízszennyezés kulcsfontosságú szerepet játsszik a baktériumok rezisztenciájának kialakulásában.

Az antibiotikumok elpusztítják a kórokozókat vagy megakadályozzák a szaporodásukat, de hosszú távon antibiotikum-rezisztencia alakulhat ki, ha például vírusos megbetegedést antibiotikummal kezelnek, vagy ha a fel nem használt gyógyszerekből származó hulladékot helytelenül kezelik, és így a hatóanyag bekerül a talajvízbe, vagy például ha az állattartás területén feleslegesen, megelőzésként alkalmaznak antibiotikumos kezelést.

Világszerte évente 700 ezer ember, ebből 25 ezer EU-s állampolgár hal meg antimikrobiális rezisztencia (AMR), azaz antibiotikumoknak és más gyógyszereknek ellenálló kórokozók, paraziták, vírusok és gombák okozta megbetegedések miatt. A szakértők attól tartanak, hogy 2050-re többen halnak meg ilyen szuperkórokozók miatt, mint rákban.

Épp ezért kongatják most a kutatók a vészharangot, hogy több nagy folyó is helyenként kritikus mértékben antibiotikummal szennyezett: Afrikában a vizsgált folyószakaszok 35 százalékán mértek olyan magas antibiotikum-koncentrációt, amely az már meghaladja a biztonságos határértéket, Ázsiában ez az arány 23 százalék, Észak-Amerikában 15, Európában pedig 8 százalék.

Nagy baj van a Dunával, de a Temzével is

Ugyanakkor az európai folyók közül a Dunában mutatták ki a legnagyobb mennyiségben az antibiotikumot: az osztrák mintákban 7 féle kórokozó elleni gyógyszert találtak, többek között klaritromicint, amelyet légzőrendszeri baketeriális fertőzések esetén szoktak alkalmazni, tűdőgyulladást például ezzel lehet kezelni.

A Temzét általában Európa egyik legtisztább folyójának szokás tartani, ehhez képest az angliai folyóban is legalább 5 féle antibiotikumot mutattak ki, egy helyen a biztonságos határérték felett mérték a koncentrációt, de a mellékfolyóin is volt, ahol túl magas volt az antibiotikumok mennyisége. Itt például ciprofloxacint mutattak ki, amely gyógyszert súlyos felsőlégúti és húgyúti fertőzések esetén alkalmaznak.

A kutatók összesen 72 országban 711 folyószakaszt vizsgáltak, és a 65 százalékukban találtak antibiotikumot. 111 folyószakaszon az antibiotikum-koncentráció meghaladta a még biztonságosnak mondható mennyiséget, a legrosszabb esetekben, például Bangladesben ennek a háromszázszorosa volt a gyógyszer koncentrációja.

William Gaze, az Exeter Egyetem biológusprofesszora szerint - aki azonban nem vett részt a kutatásban - a biztonságos érték alatt maradó antibiotikum-koncentráció szintén veszélyes, hiszen ugyanúgy hozzájárul hosszú távon a kórokozók rezisztenciájának kialakulásához.