Tetszett a cikk?

Tíz diákból három számol be különböző érzelmi-hangulati problémákról egy régóta folyó kutatás legújabb adatfelvételének eredményei szerint. A kamaszok közül ma kevesebben reggeliznek, egyre többen túlsúlyosak, sokan isznak, és sokszor fáradtak. Viszont a legtöbbük volt már szerelmes.

Kamaszéletmód Magyarországon címmel jelent meg az Iskoláskorúak Egészségmagatartása című kutatás legújabb jelentése, melyet az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai kar HBSC (Health Behaviour in School-Aged Children) kutatócsoportja az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben 1985 óta végez. A kutatók többek között a serdülők egészségmagatartását vizsgálták – ebbe beletartoznak például a táplálkozási szokások, a drog-és alkoholfogyasztás, a szabadidős tevékenységek, elektronikus média-használat, családi- és iskolai kapcsolatok, valamint a szexuális magatartás –, illetve szubjektív jóllétükre is rákérdeztek. Arra kérték őket, hogy értékeljék saját egészségi állapotukat, testi-lelki panaszaikat és tüneteiket, hangulatukat, közérzetüket, illetve határozzák meg, mennyire elégedettek az életükkel. Tíz diákból három számol be különböző érzelmi problémákról, depresszív hangulatról. 

A nemzetközi kutatást meghatározott standardok szerint készítik el négyévente az 5., a 7., a 9. és 11. évfolyamos diákok országosan reprezentatív mintáján. A tanulók az adatgyűjtés során névtelenül, önkéntesen, szülői beleegyezéssel töltötték ki a kérdőíveket. A legutóbbi, 2018-ban mintegy 6000 fő részvételével elvégzett adatfelvétel már a kilencedik volt Magyarországon.

Kevesebb az édesség, de nagyobb a túlsúly

„A táplálkozási szokások az életkor emelkedésével kedvezőtlenebbé válnak” – mondta Németh Ágnes, a kutatás vezetője. A négy évvel ezelőtti adatokhoz képest a magyar diákok kevesebb zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, és alacsonyabb a rendszeresen reggeliző tanulók aránya is. Kevesebb édességet esznek ugyan, és bár a fiúk körében sokkal magasabb azoknak az aránya, akik eleget mozognak, a lányoknak van még mit behozniuk ezen a téren.

„Megfigyelhető, hogy négy év alatt jelentősen nőtt a valamilyen mértékű túlsúllyal rendelkezők aránya. Ha együtt tekintjük a túlsúlyos és elhízott tanulókat, összességében hat százalékos növekedést találtunk” – mondta Németh Ágnes. Szerinte az is elképzelhető, hogy kicsit tudatosabbak a fiatalok, és már pontosabban meg tudják mondani a testmagasság-, testtömegadataikat, ez is szerepet játszhatott abban, hogy a túlsúlyossági adatok növekedést mutattak. A kutató szerint ugyanis ez a trend eddig stagnált, a 2000-es évek óta nem nagyon mutatott változást.

©

És a lelkük hogy van?

A mostani adatok szerint a diákok közel negyede egészségét csak megfelelőnek, illetve rossznak ítéli meg, és magas a különböző testi-lelki tüneteket valamilyen rendszerességgel tapasztalók aránya – mondta Várnai Dóra, a tanszék munkatársa és a HBSC kutatócsoport egyik tagja. A „Szerinted milyen az egészséged?” kérdésre például a diákok egynegyede válaszolta azt, hogy kitűnő, közel fele azt, hogy jó, és negyedük ennél kedvezőtlenebbnek ítéli meg egészségi állapotát.

Jellemző, hogy a lányok, ahogy idősödnek egyre rosszabbnak tartják az egészségüket. Várnai Dóra hangsúlyozza, hogy a 2014-es felméréshez képest egy picit, 5,8 százalékkal nőtt azoknak a diákoknak az aránya, akik az egészségükről kedvezőtlenebbül nyilatkoznak, és bár ez nem jelent óriási növekedést, fontos odafigyelni a tendenciára.

A lányok gyakrabban számolnak be pszichoszomatikus tünetekről is. A fejfájással, hát- vagy hasfájással természetesen nem biztos, hogy orvoshoz fordulnak, de erősen befolyásolhatják, hogy valakinek mennyire komfortosak a hétköznapjai. A kutató hangsúlyozta, hogy – mind a fiúknál, mind a lányoknál – elmondható, minél közelebb vannak az iskola befejezéséhez, annál rosszabbul érzik magukat a bőrükben. Az azonban nem jellemző, hogy valamelyik iskolatípusban a gyerekek több tünetről számolnak be. Az ötödikesek harmada azt mondja, hogy hetente többször is fáradt, és bár ennek serdülőkorban vannak élettani okai is, Várnai Dóra szerint, ha a gyerekek tartósan és gyakran kimerültnek érzik magukat, az az aránytalan iskolai terhelésből, a kevés szabadidőből, a kedvezőtlen alvási szokásokból és a mozgáshiányból is adódhat.

A kutatásban megkérdezték a gyerekeket az úgynevezett depresszív hangulatról is, ám a kutatócsoport felhívja rá a figyelmet, hogy ez a mutató nem klinikai mérőeszköz. Ők néhány kérdés segítségével – mennyire igaz rájuk, hogy szomorúak, hogy nem tudnak dönteni, hogy úgy érzik, nem szeretik őket stb. – próbálják felderíteni a diákok hangulati, érzelmi életét, ám ez nem tehető egyenlővé egy pszichiáter által megalapozott klinikai diagnózissal.

©

A gyerekek fele azt mondta, hogy nincs ilyen tünete, körülbelül 25 százalékuk adott olyan válaszokat, ahol a kutatók zavart hangulatra következtethetnek, és körülbelül harminc százalékuk depresszív hangulatra utaló tüneteket mutat. Ez az arány nem változott jelentősen 2014-hez képest, és serdülőkorban gyakoriak a szélsőséges hangulatingadozások, de mindenképpen elgondolkodtató, hogy a kérdezett korcsoportban 4416 tanuló közül 1061 (azaz 24 százalék) mondta azt, hogy már eszébe jutott az öngyilkosság gondolata.

„Ebben a korcsoportban vezető halálokok az úgynevezett külső halálokok, például balesetek vagy szándékos sérülések, öngyilkosság, így már az iskolások körében feltétlenül indokoltak az öngyilkosság prevenciós programok” – tette hozzá Várnai Dóra, és lapunknak elmondta: minden szempontból érdemes ezt az adatot a helyén kezelni. „Fontos lenne az iskolákban is prevenciós programokat futtatni, hogy ne csak a szakemberek tudják detektálni és elkülöníteni a magas rizikójú diákokat, hanem valamennyire az iskolákban dolgozóknak is legyen fogalma arról, hogy ilyen helyzetben kihez fordulhatnak.”

Várnai Dóra a hvg.hu-nak hozzátette: ahhoz, hogy megértsük, mit tehet egy serdülő diák lelki egészségéért a környezete, fontos látnunk, hogy nagyon sok tényezőn múlhat a hangulati életük. Vannak örökletes, biológiai alapjai, családi nevelésben, légkörben gyökerező faktorai – mint a családtagokkal való nyitott, szeretetteljes kommunikáció, megértettség érzése –, vannak iskolai, kortárs faktorai – hogy mennyire érzi elfogadottnak magát, mennyire jellemző az együttműködés vagy a bántalmazás az iskolában, vannak-e sikerélményei az iskolában vagy azon kívül, milyen a jövőképe. Természetesen a hangulathoz, közérzethez társadalmi tényezők is hozzájárulnak.

©

„Ezeken a szinteken lehet gondolkodni a segítségben. Az olyan családi kommunikáció, amelyben a serdülőnek lehetősége nyílik beszélnie magáról, mindenképpen segít. A légkör, amelyben fontosnak érezheti magát, az olyan szabadidő, amikor tud pihenni vagy érdekes programokra járni, az iskola részéről pedig a reális teljesítményelvárás és a befogadó közösség is szükséges a jó hangulathoz.”

Az utolsó körben az élettel való elégedettséget vizsgálták a kutatók, arra kérdeztek rá, hogy az akut nehézségek ellenére hogyan látják az életüket a magyar fiatalok. A tízfokú skálán ők 7,4-et értek el, ami szintén hasonlít a korábbi adatokhoz.

Sokan voltak már szerelmesek

A kutatók a szerelemre és a szexualitásra vonatkozó kérdéseket a 9. és 11. évfolyamos diákoknak tették fel. Az talán nem leglepő, hogy az előbbiek 95, az utóbbiak 98 százaléka vonzódott már ellenkező és/vagy azonos nemű(ek)hez. A vonzódáson túl már a szerelmen is túlestek, legalábbis a diákok több mint 80 százaléka számolt be arról, hogy volt már szerelmes. Egy részük pedig tovább is ment: 43,2 százalékuk számolt be arról, hogy volt már szexuális kapcsolata. Ez évek óta, más országokkal összehasonlítva is az egyik legkedvezőtlenebb mutatója a magyar iskolásoknak. A túl korán kezdett szexuális élet ugyanis inkább rizikómagatartásnak tekintendő, mint a későbbi érett, felelős szexuális élet és jóllét előrejelzőjének.

A 9. évfolyamos fiúk körülbelül fele 14 évesen, vagy annál korábban szerezte meg az első szexuális élményét, a lányoknál ez az arány körülbelül 35 százalék. Aggasztónak tűnik ugyanakkor, hogy a védekezés terén nem igazán állnak a helyzet magaslatán. Körülbelül 20 százalékuk nem használt semmilyen védekezései módszert és további 5,6 százalék válaszolta azt, hogy nem tudja, védekezett-e a legutóbbi alkalommal. Ha ezt kiegészítik azokkal a diákokkal, akik nem védekeztek óvszerrel, és nem tudják, hogy fogamzásgátló tablettát alkalmaztak-e, akkor ez az arány 28,6 százalék.

©

Az egészséget veszélyeztető magatartási formák közül a szerfogyasztási arányok a korábbiakhoz hasonlóan alakulnak: minden nyolcadik kamasz legalább hetente rágyújt, tízből négyen fogyasztottak alkoholt a kérdezést megelőző egy hónapban, és a középiskolások közül minden negyedik kipróbált már valamilyen drogot élete során. „Az alkoholfogyasztás ebben az időszakban indul meg vagy válik rendszeressé, ez pedig előrejelezheti a későbbi, felnőttkori alkoholhasználatot” – mondta Horváth Zsolt, a kutatócsoport tagja.

Az 5-11. évfolyamos tanulók 60,7 százaléka fogyasztott alkoholt eddigi élete során, ugyanakkor az alkohol kipróbálásának és a lerészegedésnek az előfordulása némi csökkenést mutat a korábbi évekhez képest. Az arányok viszont még mindig magasak: az 5-11. évfolyamon tanulók több mint harmada volt már részeg életében. „Látszik, hogy a kilencedik, de főleg a tizenegyedik osztályra széles körben elterjedté válik az alkoholhasználat, ez pedig ráirányíthatja a figyelmet, hogy prevenciós programokat tervezzünk ebben a korosztályban. Ezeknek lehet célja az alkoholhasználat késleltetése, vagy akár a fogyasztás gyakoriságának csökkentése. A programok fókuszálhatnak akár a serdülők alkohollal kapcsolatos attitűdjeire vagy elvárásaira. Olyan készségek tanítása is felmerülhet, hogy hatékonyabban tudják visszautasítani az alkoholt, ha azt felkínálják nekik” – tette hozzá Horváth Zsolt.

A tanulmánykötet a L’Harmattan Kiadó gondozásában jelent meg.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Toplista: ezek most Európa legkelendőbb új autói

Toplista: ezek most Európa legkelendőbb új autói

Áttörő felfedezést tettek az olasz fizikusok, segíthet megérteni a világegyetem működését

Áttörő felfedezést tettek az olasz fizikusok, segíthet megérteni a világegyetem működését

A WHO továbbra is kitart mellette, hogy a koronavírus Kínából terjedt szét a világban

A WHO továbbra is kitart mellette, hogy a koronavírus Kínából terjedt szét a világban