szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Mindeddig csak férfiak és kitalált női figurák kaptak emlékművet.

A nők jogaiért küzdő három 19. századi élharcos, Susan B. Anthony, Elizabeth Cady Stanton és Sojourner Truth egy kis kerek asztalnál ül, mintha egy stratégiai kérdést vitatnának meg a New York-i Central Park legújabb bronz szoborkompozíciójában. A Women's Rights Pioneers című alkotást szerdán, a nők szavazati jogát biztosító alkotmánymódosítás parlamenti elfogadásának 100. évfordulóján avatták fel a 340 hektáros, 166 éves park amerikai szilfák szegélyezte sétányán.

Sojourner Truth (1797-1883) rabszolgaként született, de 1827-ben gyermekével együtt megszökött. Az 1851-es ohiói Női Jogi Gyűlésen felszólalva mondta el híres, Hát én nem vagyok nő? című beszédét. Susan B. Anthony (1820-1906) 1869-ben Elizabeth Cady Stantonnal (1815-1902) alapította meg a Nemzeti Társaság a Női Választójogért nevű szervezetet. Úttörő küzdelmeik eredményeként 1920-ban az alkotmányban biztosították a nőknek a választójogot az Egyesült Államokban.

Hillary Clinton a szobor előtt
©

Susan B. Anthonyt, akit 1872-ben letartóztattak és pénzbüntetésre ítéltek, mert leadta voksát az akkori elnökválasztáson, csak a közelmúltban, a szavazati jog megadásának 100. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen rehabilitálta posztumusz Donald Trump elnök.

„Ez a szobor azoknak a nőknek állít emléket, akik együtt dolgoztak azon, hogy forradalmi változást hozzanak a társadalmunkba” – fogalmazott Pam Elam, a Monumental Woman önkéntes ügyvédeket, történészeket és közösségi vezetőket tömörítő közhasznú szervezet elnöke. A szervezet magánadományokból 1,5 millió dollárt (445 millió forintot) gyűjtött össze az új szobor felállítására és gondozására, továbbá az ezzel kapcsolatos tájékoztató programokra.

A 4,27 méter magas alkotás az első, nőknek állított bronzszobor a park eddigi híres történelmi személyiségeket ábrázoló szobrai között, amelyek egyebek mellett Kolumbusz Kristófnak, Alexander Hamiltonnak vagy William Shakespeare-nek állítottak emléket. Az emlékművet Meredith Bergmann szobrászművész készítette, akinek szoborterve 91 pályázat közül nyert. A művész elmondta, hogy reményei szerint az embereket, különösen a fiatalokat inspirálja majd a világ megváltoztatásáért küzdő különböző hátterű, eltérő faji, gazdasági és társadalmi környezetből érkezett nők szobra.

Létező férfi történelmi személyiségeken kívül eddig csak fiktív nőalakoknak volt szobra a legendás New York-i közparkban, például Alice-nek a Csodaországból vagy Júliának Shakespeare Rómeó és Júlia című drámájából.

Bergmann emlékművén eredetileg csak Anthony és Stanton szerepelt volna, Truth azt követően merült fel, hogy a kritikusok felvetették, miért nem kerül az emlékműre egy afroamerikai nő is, aki ugyancsak sokat tett a nők ügyéért.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!